Page 3 - HEREND HERALD
P. 3

tisztelt                                                  bek öszönt ő




                                                  Herend Herald




                                                  Olvasó!







                                                   Az étkező, ahova érkezem, kellemesen otthonos, az ablakokat az esti utcafény nyugalma öleli körbe. Csinos
                                                   hölgyek és urak, szép illat, kellemes társaság! Gyönyörűen megterített asztalhoz invitálnak. Hirtelen még
                                                   egy pillanatra eszembe jut a mögöttem hagyott nap zaja, küzdelme, fáradsága …, és a felismerés, ma is éjjel
                                                   érek haza! Egész nap a múltbeli értékek átörökítésén gondolkodtunk, felelősen terveztük a jövőt, vigyáz-
                                                   va, nehogy elillanjon a jelen! Nyugodt vagyok, tudom, egy kultúra és értékteremtő kiváló közösség tagja
                                                   vagyok, amely tele van egy nagyon távolról kapott kreativitással, megújulási képességgel. Elsők vagyunk
                                                   mások előtt, de ez még nagyobb terhet és felelősséget rak ránk! Mi merünk és tudunk megújulni, mások
                                                   még útjukat keresik, panaszkodnak, másokat okolnak, próbálják a múltjukat aprópénzre váltani, mi pedig
                                                   tesszük a dolgunkat, és már tudjuk, hogyan lehet a XIX. századi hagyományokat a XXI. század világába
                                                   átörökíteni. Már megint máshol vagyok, megint dolgozom – hasít belém a felismerés! Gondolataimat
                                                   gyorsan visszaterelem a jelenbe, házigazdámra figyelek.

                                                   Asztalhoz ülünk, körülöttem sok – sok vendég, mellettem egyik oldalról házigazdám, másik oldalamon
                                                   életem párja. Az asztalra pillantok, mosolyra fakadok, mégiscsak a szeretett enyéim között leszek ma
                                                   este! Az asztalon csodálatosan tündöklő kézi festésű porcelán, teríték-tányér, jellegzetes csont-tányér,
                                                   couvert-tányér, szalvétagyűrűbe csavart textil szalvéta, étrend-, evőeszköz- és gyertyatartó, persze ezek
                                                   is porcelánból. Az előttem lévő porcelán egyszerre klasszikus és modern, évszázadok utazói vagyunk
                                                   vele, tradíció és innováció egybegyúrt szépsége, tegnap még királyok és császárok féltve őrzött kincse
                                                   volt, ma viszont bármely otthon bármely lakásstílus trendi darabja. Előttem az ecsetvonás pasztell színű
                                                   érintése, a víz, a tűz, a föld és a levegő házasságából megszületett fehér arany, és a platina csillogó szép-
                                                   sége. Emlékszem, tisztelt Kollégáimmal együtt ott voltam a születésénél, egy kedd délután a második
                                                   emelet leghátsó szobájában. Amit akkor kigondoltunk, most kézzel megérinthető valósággá lett, itt van
                                                   a vendégsereg előtt, és csodálják ezt az időtlen szépséget. A tehetség, amely a mi alkotó műhelyünkben
                                                   gyökerezik, mint szálló virágszirom a szikrázó réten, egy újabb állomáshelyére jutott el, ide a csinos höl-
                                                   gyek és urak közé, elérhető eleganciát és kényeztetést adva a mai vacsorához.

                                                   Figyelem a vendégek arcát! Mindenkit megragad a szerviz szépsége, mindenki titkon megérinti tányérját,
                                                   észreveszem, mindenki a festett mintán húzza végig ujját, ellenállhatatlan vágyat érezve, hogy megérint-
                                                   hessék. Belém hasít a gondolat, 800 kollégám kézfogását érezhetik a vendégek, hiszen nálunk születésük-
                                                   kor kézről-kézre jár a porcelán. Amikor egy alkotásunk elkészül és gazdájára talál, 800 ember szeretetét,
                                                   tehetségét és üdvözletét nyújtjuk át vele!

                                                   Közben megérkezik a gőzölgő leves, kecses porceláncsészében! Házigazdám megtöri a csendet, jó étvá-
                                                   gyat kíván, és büszkén meséli, hogy régi vágya teljesült akkor, amikor múlt héten megvette és hazahozta
                                                   Herendi porcelán készletét. Új, féltve őrzött családtag költözött hozzájuk, a Herendi, a jövő öröksége!

                                                   Megtisztelő figyelmét megköszönve, magazinunkhoz jó szórakozást, kellemes időtöltést kívánok!

                                                   Tisztelettel köszönti,

                                                   Dr. Simon Attila
                                                   vezérigazgató









                                                                                                                         3 3
   1   2   3   4   5   6   7   8