Page 17 - Könyv-Vitel 2020. február

figyelmen kívül kell hagyni. (Ezért a Tny. 5. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI
83/B. §-a 2020. július 1-jével hatályát vesz- JÁRULÉK-FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
ti, és az éves keretösszegre vonatkozó ren-
delkezés a korhatár előtti öregségi nyugdíjak Annak a belföldi személynek, aki nem biz-
megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról tosított és egészségügyi szolgáltatásra más
és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi jogcímen (pl.: kiskorú, gyermeknevelési
CLXVII. törvényben jelenik meg.) ellátásban részesül, szociálisan rászorult)
sem jogosult, egészségügyi szolgáltatási
4.4. Ellátásokra való jogosultság járulékot kell fizetnie (ennek összege 2019-
ben 7500 forint/hó, 2020-ban havi 7.710
Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy já- forint lesz). Az egészségügyi szolgáltatás-
rulékfizetés hiányában e személyi kör nem ra (pl.: háziorvosi ellátás, fogorvosi ellátás,
jogosult baleseti ellátásokra, azaz balese- kórházi ellátás stb.) jogosító egészségügyi
ti egészségügyi szolgáltatást nem vehet szolgáltatási járulékfizetéssel összefüggés-
igénybe és baleseti táppénzt, baleseti jára- ben a fizetési kötelezettséget előíró szabá-
dékot nem igényelhet [új Tbj. 21. §]. A saját lyok pontosulnak.
jogú nyugdíjas munkavállalók egészség-
ügyi szolgáltatásra (kórházi ellátás, szak- 5.1. Az egészségügyi szolgáltatási
rendelés, háziorvosi ellátás) továbbra is járulék fizetési kötelezettség kezdete
jogosultak az új Tbj. 22. § (1) bekezdés b)
pontja alapján. Elsőként kell a változások között említeni
A 2019-ben hatályos szabályok szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési
az öregségi nyugellátásban részesülő kötelezettség kezdetére vonatkozó időpont
személy – ideértve azt a személyt is, aki- meghatározását. A hatályos szabályok sze-
nek nyugellátása szünetel – nyugellátását rint is elviekben ez következne a jogszabályi
a sajátjogú nyugdíjasként történt foglal- rendelkezésekből, de az egyértelmű jogkö-
koztatása alapján a naptári évben elért, vetés érdekébe expressis verbis kimondás-
nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jö- ra kerül az új Tbj.-ben, hogy e tételes ösz-
vedelem összege egy tizenketted részének szegű járulékfizetési kötelezettség kezdete
0,5 százalékával - a jövedelem megszerzé- – főszabály szerint – nem lehet más, mint
sét követő naptári év január 1-től - növelni az utolsó egészségügyi szolgáltatásra való
kell. A nyugdíjnövelés kiszámítása során jogosultságot követő nap, ettől eltérő naptól
az a nyugdíjjárulék-alapot képező kere- bejelentkezni nem lehetne [új Tbj. 45. § (1)-
set, jövedelem vehető figyelembe, amely (2) bekezdés]. Vagyis a járulékfizetési kötele-
után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették zettség onnantól kezdődik, hogy valakinek
[Tny. 22/A. §]. Tekintettel arra, hogy saját megszűnik az egészségügyi szolgáltatásra
jogú nyugellátásban részesülő Tbj. 6. §-a való jogosultsága – függetlenül attól, hogy
szerinti jogviszonyban történő foglalkoz- az milyen alapon áll fent (pl.: Tbj. 6. § szerinti
tatása esetén 2020. július 1-jétől mentesül biztosítási jogviszony, vagy Tbj. 22. §-a alap-
a nyugdíjjárulék (és a társadalombizto- ján). E rendelkezés alkalmazásakor ugyanak-
sítási járulék) fizetés alól, így a Tny. 22/A. kor figyelembe kell azt is venni, hogy a köte-
§-a szerinti nyugdíjnövelésre sem tarthat lező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.
igényt. (Ezért a Tny. 22/A. §-a 2020. július évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 29. § (9) bekezdése
1-jével hatályát veszti.) szerint passzív jogon fennáll az egészségügyi
szolgáltatásra való jogosultság a következők

17