Page 29 - Könyv-Vitel - 2020. szeptember

értve a motorkerékpár javítását, nagyke- A törvény első három §-a szinte szó szerint
reskedelmét –, továbbá 47.1-47.9 ágaza- megegyezik a kormányrendelet előírásai-
tokba sorolt tevékenységek közül minden val, egyetlen kivétel van. A törvény 2. §-ából
olyan kereskedelmi tevékenység, melynek egyértelműen kiolvasható, hogy a külföl-
folytatása esetén a vevő magánszemély is di illetőségű személy vagy szervezet által
lehet. a vevője részére belföldön átadott termék
nem fióktelep útján való értékesítése nem
Változatlanul elmondható, hogy a kiske- önálló adóköteles tényállás, hanem a kis-
reskedelmi tevékenység nem más, mint kereskedelmi tevékenység egyik formája,
fogyasztási javaknak (termékek, áruk) amelyre kiterjed az adókötelezettség. (A
a nagyközönség számára nyitva álló ér- kormányrendelet által használt „valamint”
tékesítési csatornákon keresztül törté- szófordulat helyett az „ideértve” kifejezés
nő értékesítése. Ezen értékesítési helyek szerepel a mostani szabályozásban.)
esetében a vevő személyétől függetlenül
az értékesítésből származó teljes árbevétel A kiskereskedelmi adó alanya – a kormány-
adóalapot képez. Nincs jelentősége annak, rendelet által meghatározott alanyi körrel
hogy adott esetben egy vásárlásnál a vevői azonosan – az adóköteles tevékenységet
pozícióban egy gazdasági társaság vagy üzletszerűen végző kül-, vagy belföldi illető-
egy magánszemély áll, erre utal a törvény ségű személy, vagy szervezet [törvény 3. §].
1. § 1. pontjának utolsó fordulata is.
A törvény rendelkezései alapján is meg- 2. AZ ADÓALAP ÉS AZ ADÓMÉRTÉK
állapítható tehát, hogy az adóalany teljes
kiskereskedelmi tevékenységből származó Az adó alapja az adóalanynak az adóköteles
nettó árbevétele adóalapot képez abban tevékenységből az adóévben elért nettó ár-
az esetben is, ha az adózó az adóévben túl- bevétele [törvény 4. § (1) bekezdés]. A nettó
nyomórészt (vagy kizárólag) viszonteladók- árbevétel fogalmát a törvény 1. § 2. pontja
nak értékesít termékeket, de az értékesíté- szerinti értelmező rendelkezés határozza
si csatorna nyitva áll a nagyközönség előtt, meg a kormányrendelet előírásaival azo-
azaz a vevő magánszemély is lehet(ne). nosan. A törvény tehát adóalapként a tel-
Más a helyzet az olyan kereskedelmi tevé- jes adóévi nettó árbevételt adóztatja azzal,
kenységet folytató gazdálkodó szervezetek hogy a hatálybalépést követő első adóév
vonatkozásában, amelyek nem a végső vonatkozásában speciális szabályok érvé-
fogyasztókat célozzák tevékenységükkel, nyesülnek (ld. a 4. pontban). Az adóalap ré-
hanem kizárólag az üzleti felhasználókat. szeként kell figyelembe venni a „polcpénzt”,
Jellemzően ilyennek minősülnek azok a ke- illetve az egyéb engedmények összegét is.
reskedelmi tevékenységet folytató gazda- „Új” rendelkezésként került be a törvénybe
sági társaságok, amelyek csak vállalkozások az átszámítási árfolyamra vonatkozó rendel-
számára értékesítenek, magánszemélye- kezés. Ha ugyanis az adó alapját nem forint-
ket – ilyen minőségükben – nem szolgálnak ban fejezik ki, akkor annak értékét a Magyar
ki, vagyis vállalkozónak nem minősülő ma- Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó
gánszemély nem állhat a vevői pozícióban. napján érvényes – devizaárfolyamának ala-
E kereskedelmi egységek jellegüknél fogva pulvételével kell átszámítani forintra. Olyan
nem végeznek kiskereskedelmi tevékeny- külföldi pénznem esetében, amelynek nincs
séget, így az értékesítésből származó árbe- a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett ár-
vételük sem képez adóalapot. folyama, a Magyar Nemzeti Bank által az

29