Page 5 - MaSzeSz hírcsatorna 2017/6.
P. 5

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT















            A SZENNYVÍZ MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSÁNAK


            INDOKAI ÉS FELTÉTELEI


            BODÁNÉ KENDROVICS RITA PHD.

            ÓBUDAI EGYETEM REJTŐ SÁNDOR KÖNNYŰIPARI
            ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETMÉRNÖKI INTÉZET




            Kulcsszavak: „kellően tisztított szennyvíz", új víz, szürkevíz, öntözés, klímaváltozás, aszály,
            agrotechnikai és gazdasági előnyök,


            „A települési szennyvíz a társadalomtól származó, olyan másodlagos termék, amelyet az
            okosan gondolkodó gazdagok a maguk javára hasznosítanak, míg a szegények hulladékként
            kezelik.”
                                                                              Prof. Dr. Juhász Endre 2013.


            BEVEZETÉS


            A 21. században a vízhiány az egyik legna- szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) légköri
            gyobb globális probléma, mely valameny- arányának növekedése (IPCC 5. Helyzetérté-
            nyi társadalmat érinti. A világ népességének  kelő jelentés, 2013). Következménye többek
            majdnem az ötöde valós, fizikai vízhiánnyal  között az intezívebb vízkörforgás, a párolgási
            sújtotta területen él, a népesség negyede gaz- viszonyokban bekövetkező változás, melyet
            dasági vízhiánnyal néz szembe, vagyis nem  tovább erősít a felszínborítás megváltoztatá-
            rendelkezik olyan infrastruktúrával, amellyel  sa (növénytakaró megváltoztatása, burkolt, ill.
            megtörténhetne a vízkitermelés, akár felszíni,  beépített területek arányának a növekedése,
            akár felszín alatti készletből (FAO, 2007).      a felszíni vizek lecsapolása, stb.), ill. a beépített
                                                             területeken az épületek, üzemek, közlekedé-
            Ehhez adódik hozzá az éghajlatváltozás,  si eszközök, stb. direkt hő kibocsátása, mely
            melynek tényét mára már a tudományos vi- hatások legfőbb okozója az egyre erősödő
            lág nagyobb része elfogadta, és megállapí- urbanizáció. Az előrejelzések szerint 2030-ra
            totta, hogy egyik okozója a jelentős részben  a várhatóan több mint 8 milliárdos népesség
            az emberi tevékenységből – ipari tevékenység,  60%-a fog városokban lakni (Gayer et Liget-
            motorizált közlekedés, iparszerű mezőgaz- vári, 2015) megváltoztatva a környezetet,
            daság – származó üvegházhatású gázok (pl.  az ökoszisztéma, a biodiverzitás csökkenését



                                                                                                            5
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10