Page 31 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/5.
P. 31

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT














            a légkörből, a különböző elfogyasztott nö- köszönhetően évente több, mint 300 millió
            vényekből és a vízből kerülhetnek az emberi  tonna műanyagot termelünk a világban (2015:
            szervezetbe, a környezetbe pedig az anyagok  322 Mt, 2016: 335 Mt [Plastics Europe Market
            nem megfelelő kezeléséből, egyéb balese- Research Group (2017)], ebből Európában
            tekből (mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi)  évente 60 Mt-át (2016). A felhasznált műanya-
            juthatnak. Néhány előforduló peszticidet a 3.  goknak mindösszesen kevesebb, mint 10 %-a
            ábra szemléltei.                                 kerül újra felhasználásra. Ennek a ténynek
                                                             a megváltoztatása szemléletváltoztatással le-
            Az EU 98/83/EK számú irányelvének 1. sz.  hetséges. Ma már egyre több kezdeményezés
            melléklete ismerteti az ivóvízben maximáli- indul el a műanyagok felhasználásának csök-
            san elfogadható koncentrációkat. Az irányelv  kentése irányába.
            szerint ez az érték hatóanyagonként              Napjaink kutatása szerint emberek milliárd-
            0,1 µg/L, míg az összes növényvédő szer kon- jai isznak világszerte műanyag részecskékkel
            centráció max. 0,5 µg/L lehet. Az ivóvízre vo- szennyezett ivóvizet – világszerte a vizsgált
            natkozó 201/2001. (X.25.) Korm.rendelet ezt  minták 83%-ban találtak 5-20 µm közötti
            az irányelvet alapul véve és követve az ösz- műanyagot [www3]. A műanyag mikroszálak
            szes peszticidre 0,50 µg/L, az egyes egyedi  átlagos darabszáma egy 0,5 literes amerikai
            peszticidekre 0,1 µg/L, ill. az aldrin, dieldrin,  vízmintában 4,8; míg európaiban 1,9. A termé-
            heptaklór és heptaklór-epoxid vegyületekre  szeti erők, eróziók révén a környezetbe kerülő
            (egyenként) 0,030 µg/L határértéket határoz  műanyagok aprózódásával, bomlásával kelet-
            meg [Solymosné 2006].                            kező mikroműanyagok (méretüket tekintve ki-
            Az ivóvízre vonatkozó követelmények megha- sebbek, mint 5 mm) egyre nagyobb veszélyt
            tározzák a felszíni vizekre vonatkozó elváráso- jelentenek az emberiségre.
            kat is. A 10/2000 (VI.2.) Köm-EüM-FVM-KHVM  A műanyagok számtalan úton kerülhetnek
            együttes rendelet tartalmazza a vonatkozó  a környezetbe. Többek között a felhasznált
            határértékeket.                                  szintetikus ruhák mosásával egyre több apró
            A felszíni vizek minőségére vonatkozó előírá- szemcse morzsolódik le, valamint a mik-
            sokat az MSZ 12749:1993 szabvány írja elő,  rogyöngyöket  tartalmazó  kozmetikumok
            mely a felszíni vizeket különböző vízminősé- egy része, melyek a bőrt hivatottak radíroz-
            gi osztályba sorolja, így annak függvényében  ni, szintén szintetikus műanyagot tartalmaz-
            adja meg a határértékeket.                       nak. A legnagyobb mennyiségben azonban
                                                             a felhasznált műanyagpalackok okozzák
            3. MŰANYAGOK (MIKROMŰANYAGOK)                    a mindennapos veszélyt. Ezen palackok, nem
                                                             csak a környezetbe juttatva és abból aprózó-
            A  műanyagokat  széles  körben  alkalmaz- dott mikroműanyagok révén jelentenek ve-
            zák kitűnő fizikai és mechanikai tulajdon- szélyt, hanem a belőlük kioldódó veszélyes
            ságaik miatt napjainkban. Ennek a ténynek  anyagok miatt. A leggyakrabban felhasznált



                                                                                                           31
   26   27   28   29   30   31   32   33   34   35   36