Page 10 - MaSzeSz hírcsatorna 2019/1.
P. 10

milyen, jelenleg kevéssé ismert és alkalmazott  Mi indokolja a paradigmaváltást? Erre Szöllősi
            megoldások jöhetnek is szóba annak érde- - Nagy András (Szöllősi - Nagy. 2018) hivat-
            kében, hogy hazánkban az ENSZ 6.2. számú  kozott cikkében találunk utalást. Az egy főre
            Fenntartási Fejlesztési Céljait biztosítsuk, és  jutó  átlagos vízkészlet 1975  óta  drámaian
            széleskörű fórumot teremtsünk arra, hogy  csökkent- megközelítően globálisan 15 500
                                                                3
            Kollégáink a közöltekről véleményüket kifejt- m /fő. év-ről - 5 000 m /fő. év-re, hazánkban
                                                                                      3
                                                                           3
            hessék. Az ugyanis megalapozottnak látszik,  ma 11 700 m /fő.év. A jelenlegi figyelembevett
            hogy paradigmaváltásra van szükség, és en- globális létszám 7,7 milliárd fő, 2050-re 9,6
            nek megtalálása nem egyszerű feladat, csak  milliárdra becsülhető. Az urbanizáció és a de-
            közös munkával, egyetértés esetén biztosítha- mográfiai robbanás a vízigény növekedését
            tó Ehhez pedig megfelelő ismeretekre, meg- prognosztizálja.
            alapozott vizsgálatokra, értékelő hatástanul- Ugyanakkor a hidrológiai körfolyamatban je-
            mányokra, adaptációra stb.-re van szűkség.       lentős változások tapasztalhatók, a korábbi
                                                             törvényszerűségek adatait lineáris felfogásban
            A fent hivatkozott gyulai előadásban követen- – azért mert a jövő már nem a múlt egyenes
            dő feladatnak három fő irányt fogalmaztam  következménye –nem lehet alkalmazni. Ezek
            meg, mint:                                       az adatok felvetik a csatorna-műtárgy-vasbe-
                                                             tonszerkezet építőmérnök felfogás helyett
            •  a szennyvíz értékes folyékony- és száraza- az un. „soft engineering” szemlélet szükség-
                nyag tartalmának újrafelhasználását, mely- szerű bevezetését (Szöllősi-Nagy, 2018).
                nek történetéről Juhász Endre (2011) már  Ezt mutatta be Ligetvári (2018) is, a MaSzeSz-
                beszámolt,                                   KSZGYSZ közös szennyvíziszap és szennyvíz
            •  a meglévő, e célt szolgáló hálózatok és  hasznosítási fórumán tartott előadásában.
                tisztítási technológiák új célokat is kielégí-
                tő rekonstrukcióját a NO DIG (ne „takarjuk  És a világ ráindult erre a változásra. A vízkészlet
                ki”) és NO MI X (ne „öntsük” össze) elvek  csökkenés és a klímaváltozás miatt bekövet-
                alkalmazásával,                              kező felértékelődés ráirányította az ivóvíz-ta-
            •  és a 2000 LE- nél kisebb agglomeráci- karékosság és az „új víz” (a tisztított szennyvíz
                ók  szennyvízkezelésének  megoldását,  újrafelhasználás, valamint a csapadékvíz-gaz-
                a szürke szennyvíz újra-használatának  dálkodás) fontosságára a figyelmet. Az időjá-
                elfogadtatását és előtérbe helyezését.       rás hektikussága pedig a vízvisszatartás, a tá-
                                                             rolás és rugalmas üzemeltetés lehetőségének
            Mindhármat közösen, egymást kielégítve cél- kikerülhetetlen voltát húzza alá.
            szerű megvalósítani, és ez újszerű megköze-
            lítést, paradigmaváltást kíván.                  A tevékenységünkben a környezetszennyezés
                                                             csökkentése, a VKI által előírt jó vízminőségi
                                                             állapot elérése érdekében tett harmonizációs



           10
   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15