Page 20 - MaSzeSz hírcsatorna 2019/2.
P. 20

Minél vastagabb a kolmatált zóna, a víz annál  A kutak üzemeltetéséből eredő kolmatáción
            nehezebben áramlik át rajta, tehát egy bizo- felül a vízadó réteg és a Duna mindenkori
            nyos vastagság elérését követően a vízkész- vízállásának egymáshoz viszonyított térbeli
            let-utánpótlódás lassúvá és nehézkessé válik,  helyzete főleg kisvízi időszakban önmagában
            ugyanis a vízadóban a mederfalon keresztül  is kolmatációt eredményez, ugyanis a vízadó
            bejutó víznek igen nagy ellenállást kell leküz- réteg sekély mélységéből adódóan alacsony
            denie. További gáthatást jelentenek a partvé- Duna-vízállás esetén a vízműkutak nyugalmi
            delem céljából elhelyezett bazalt-kockakövek,  vízszintje a szűrőzött szakaszba süllyed (a te-
            melyek a beszivárgási felületet jelentős mér- repszinttől számított 6-7 m-es mélység alá).
            tékben lecsökkentik (5. kép).                    Ezáltal a kút termeltetése esetén nem ritka,
                                                             hogy a szűrőzött vízadó réteg több, mint 50 %-a
                                                             levegővel érintkezésbe kerül (9. ábra).
                                                             A vas (II) és magán (II) ionok oxidációja vas
                                                             (III)-ná, illetve magán (IV)-ná az alábbiak sze-
                                                             rint történik:


                                                                               Fe  → Fe  3+
                                                                                  2+
                                                                                  2+
                                                                              Mn  → Mn    4+

                                                             Ha a Duna-folyam alacsony vízállása miatt
                                                             az üzemi vízszint a víztermelés következtében
                                                             belemetsz a vízadó rétegbe, tehát annak egy
                                                             része levegővel érintkezik, akkor az oxigén ha-
            5. kép: A partvédelmi célt szolgáló kockakövek   tására a vízadó réteg szemcséin, illetve a szű-
            (Baki Zoltán, BÁCSVÍZ Zrt., 2018.)               rőszerkezet felületén oxidált formában kiválik
                                                             a korábban redukált, ezáltal a vízben oldott
                                                             állapotban lévő vas- és mangán.
            A VÍZADÓ RÉTEG KOLMATÁCIÓJÁNAK                   A csapadékképződés eredményeképpen
            HATÁSAI                                          a vízadó réteg pórustere és a kút szűrőszer-
                                                             kezete eltömődik, mely miatt  a hidraulikai el-
            Kedvezőtlenül hat továbbá a kutakból kitermel- lenállásuk jelentősen megnő – ami a fajlagos
            hető vízmennyiségre, illetve a kutak fajlagos  vízhozamok növekedésében mutatkozik meg
            vízadó képességére a vízadó- és szűrőrétegek  leginkább - így a víztermelés hatására egyre
            kolmatációja (okkeresedése), mely a vízben ol- jelentősebb mértékben süllyed a kutak üzemi
            dott állapotban lévő vas- és mangán levegővel  vízszintje és csökken a kitermelhető vízmeny-
            történő érintkezés hatására végbemenő oxidá- nyiség. A vízadó réteg minél nagyobb része
            cióját követő kicsapódását jelenti.              érintkezik a levegővel, az oxidált állapotú



           20
   15   16   17   18   19   20   21   22   23   24   25