Page 61 - MaSzeSz hírcsatorna 2019/4.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

nehézfémszennyezésnek csak kis arányát ad-
ják, és a szennyvízben megjelenő mennyiség-
től sokkal nagyobb tömegű nehézfém kerül
közvetlenül a környezetbe (talaj, élővizek) és
a csatornarendszerbe a járművek üzemel-
tetése (pl. üzemanyag-égetés, gumikopás,
fékbetétek kopása) során, vagy csapadékos
időjárás esetén. Más területekhez hasonlóan
az egészségügy is nagy fejlődésen ment ke-
resztül az elmúlt évtizedekben, emiatt például
a fogorvosok ellenőrzése sem jelenthet ma
már megoldást a higanykibocsátás számot-
tevő csökkentésére.
Habár a kapcsolódó szabályozások és elle-
nőrzések az illetékes hatóságok és végrehajtó
szervek feladata, a nehézfémek kibocsátás-
nak csökkentése a hatósági fellépésen kívül
sokkal inkább az erős társadalmi (fogyasztói)
hozzáállástól függ, amely a legerősebb be-
folyással bír a gyártói szokásokra. Ameddig
a fogyasztók igénylik a jelenleg nehézfémter-
helést okozó termékeket és szolgáltatásokat,
addig azok vélhetően elérhetők is lesznek.
Mivel az ipar nehézfém-kibocsátása ma már
rendkívül szigorú és ellenőrzött, a települési
szennyvízben megjelenő nehézfémtartalom
innentől inkább a nehézfémek környezetre
gyakorolt hatásainak a lakosságban való tuda-
tosításával, és ezzel az emberek életmódjának
megváltoztatásával csökkenthető tovább.

61