Page 85 - MaSzeSz hírcsatorna 2021/2.
P. 85

TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS






            A biogáz hasznosításra a németek által mezőgaz- •  Az első pécsi szennyvíztisztító telepet végül
            dasági biomassza erőművek számára kifejlesztett      is ’37-ben helyezték üzembe, mely az akkori
            2×1 780 m -es un.”Veltec” típusú rothasztó készült,   szakmai gyakorlata szerint mechanikai tisztító
                       3
            mely belső fűtéses, rúd keverővel ellátott, ráépí-   berendezés volt, mely durva rácsból, üle-
            tett membrán-palástos gáztárolóval rendelkezik.      pítő (lipcsei) medencékből, iszaprothasztó
            A keletkező biogázt gázmotorok alkalmazásával        tornyokból (ez abban az időben hazánk-
            hasznosítják. Megjegyezhető, hogy ezt az általuk     ban még nem volt általános), iszapszárító
            kifejlesztett rothasztó típust a németek települési   ágyakból, gazométerből, átemelő telepből
            szennyvíztisztítási szakterületen nem alkalmazzák.   és szennyvíztároló medencékből állt.
                                                             •  A hálózat ütemes fejlesztése, vele párhu-
            A telep kezdeti beüzemelési problémák után           zamosan a bekötések számának növeke-
            az üzemeltető körültekintő, gondos tevékeny-         dése maga után vonta a szennyvíztisztító
            ségének köszönhetően végül sikeresen „beállt”.       fejlesztését is. 1962-re a régi telep mellett
            Az elrendezésre rányomja bélyegét, hogy a régi       elkészült egy – már eleveniszapos – 22 ezer
            elavult technológiához kellett a modern eljárás      m /d hidraulikai kapacitású telep, melyhez
                                                                   3
            műtárgyait hozzá igazítani.                          azonban iszapkezelés nem társult.


            SZENNYVÍZTISZTÍTÁS PÉCSETT…                      A megyeri úti 22 ezer m /d kapacitású tisztí-
                                                                                       3
                                                             tótelepet időközben a város körbenőtte. 13
            A Dunántúl déli részén a baranyai medencé- év után 1975-ben határozat született a telep
            ben, kies Mecsek lankás lábánál található Pécs  kitelepítéséről, ennek következtében 1995-ben
            egyetemi városunk, melyet nagysága szerint  Pellérden az uránzagy tavak mellett felépült már
            az ország negyedik városának sorolnak.           60 ezer m /d kapacitással.
                                                                        3

            A török uralom alól felszabadult város a XVIII. A régi telep gyakorlatilag „közbenső” átemelő
            sz. végén szabad királyi város rangra emelke- telep funkcióját tölt be, azaz az ide összefolyó
            dett. Nagy terhe az ez utáni fejlődésnek, hogy  szennyvizeket Pellérdre továbbítja.
            az alapítók vízfolyás hiányában kénytelenek
            voltak hegyoldalra települni. Ennek hátrányát
            a vízművek érzik leginkább mivel sem kellő
            mennyiségű és minőségű ivóvízbázis, sem a tisz-
            tított szennyvíz befogadására szolgáló bővizű
            vízfolyás nem áll rendelkezésre.


            A XX. század elején országos szinten kialakult
            csatornázási hullám a város előjáróit is arra
            buzdította, hogy ők is gravitációs csatornákat
            és a kornak megfelelő szintű tisztítóművet (sa-
            lakkal töltött szűrő medencék) építsenek, ám     9. ábra  Pécsi szennyvíztisztító telep madártávlatból
            a szándékot az I. Világháború elmosta.           (c:344  000 LE; 60 000 m /d)
                                                                                    3




                                                                                                           85
   80   81   82   83   84   85   86   87   88   89   90