Page 42 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/1.

A legtöbb hulladék Dániában, Máltán, Cipruson forrása részben anyagi jellegű, de az emberek
és Németországban keletkezett, míg a legke- gondolkodása, hozzáállása is komoly tényező.
vesebb Magyarországon, Lengyelországban,
Csehországban és Romániában. A kevésbé fejlett A szocializáció, a hozzászokás, a közösségi és
EU tagországokban (Málta; Ciprus; Portugália; az egyéni nevelés azokon a településeken tud
Görögország; Spanyolország; Horvátország; a leginkább hatni, ahol a szelektív hulladékgyűjtés
Bulgária; Szlovákia; Magyarország; Csehország) lehetősége már régebb óta fennáll. Az országos
a kommunális hulladék elhelyezésnek a lerakás helyzet elég vegyes képet mutat, ezért a szelek-
az általános elhelyezési formája. A hulladék lera- tíven gyűjtött települési szilárd hulladék aránya
kás arány ezekben az országokban igen magas csak 12,32 %-ot ért el 2019-ben.
48–93 % között változik.
Az európai uniós támogatással a háttérben, sorra
Európa jelenleg évente mintegy 600 millió tonna épültek meg országszerte az új, korszerű hulladék-
potenciálisan újrahasznosítható vagy újrahasznál- kezelési rendszerek. Évről-évre növekszik a szelek-
ható nyersanyagot veszít el hulladék formájában. tíven kigyűjtött, újra hasznosítható anyagok aránya
Egyes területeken a hulladék 80%-át is újra feldol- a hazai statisztikákban. A megoldás, tehát a felelős
gozzák, míg máshol 5 %-át sem, így összességé- fogyasztói magatartás lenne, amelynek a precíz és
ben az uniós háztartásokban keletkező hulladék- hatékony otthoni hulladékszelektálásra is ki kellene
nak mindössze 40%-a kerül újrafeldolgozásra. terjednie. Ennek a körforgásos koncepciónak egyik
fontos kitétele, hogy helyi/regionális léptékben
MAGYARORSZÁG HULLADÉK GAZDÁLKODÁSA gondolkodik. Az új hulladék-kezelési koncepció
a helyi hulladéktermelők, a potenciális hulladék-
Magyarország a hatodik legkevesebb hulladékot hasznosítók (vállalkozások, fejlesztők), valamint
termelő uniós ország és 2016-ban átlagosan a hulladékkezelésben érintettek közszolgáltatók
379 kg/év hulladéktermelés jutott egy magyar (hatóságok) együttműködésére épít. Az EU körfor-
állampolgárra. A hazai hulladékgazdálkodási inf- gásos gazdasági koncepciója, milyen módon fog
rastruktúra az európai uniós támogatásoknak beépülni a hazai hulladékgazdálkodás rendszerébe
köszönhetően sokat fejlődött, mégis a hulladék- ez eléggé kérdéses (Varjú,V. Mezei, C., 2020).
kérdés környezetbarát, mai korszerű kezelésétől
még távol állunk. A számok azt mutatják, hogy KOMMUNÁLIS EREDETŰ HULLADÉK MENY-
a közszolgáltatás keretében összegyűjtött hulla- NYISÉGE ÉS ÖSSZETÉTELE
déknak még mindig, mintegy 57%-a hulladékle-
rakókba megy. Ezt, a stabilan 60% körül mozgó Az 1.táblázat az 2019. évben Magyarország a la-
átlagot kellene levinnünk 10%-ra 2035-re. kosságától elszállított összes és szelektív módon
gyűjtött kommunális hulladék (tonna) adatait tartal-
Ennek a kidobott, lerakóba kerülő hulladéknak mazza. A táblázat a Budapest és Budapest nélkül
a jelentős része újrahasznosítható vagy energetika- az ország hulladék adatait mutatja. Ezek az adatok
ilag hasznosítható lenne, hiszen van olyan európai nem tartalmazzák közparkokból, közterületről,
uniós tagállam, ahol a nem újra-hasznosított hul- lomtalanításból és a zöld hulladékok gyűjtéséből
ladék aránya csupán 3%-a kerül a lerakóba. A baj származó hulladékokat. A vizsgált időszak alatt (5 év)

42