Page 12 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/5.

4.1.2 SAVASSÁG a savasságot és a lipofilitást. A vizsgálatok szerint
az elsődleges és másodlagos kezelés során
A savasság (azaz a pKa disszociációs állandó) azt azok a vegyületek, amelyek Kd értékek 500
jelzi, hogy egy adott ionos kölcsönhatás nem L·kg -nél nagyobb jelentősen szorbeálódnak
-1
fontos egy adott vegyület szorpciós potenciálja az iszapra. Ha a K <l L·kg körül a szorpció elha-
-1
d
szempontjából. Továbbá, olyan vegyületek ese- nyagolható, mivel a szorbeált mennyiség nem
tében, amelyek protonálható és deprotonálható csak az együtthatótól, hanem a szilárd anyagok
funkciós csoportokat tartalmaznak, a pH-érték koncentrációjától is függ. Az irodalomban ren-
döntő szerepet játszhat. A vizsgált vegyületek delkezésre álló adatokból megfigyelhető, hogy
többségénél a specifikus ionos kölcsönhatás a lineáris alkilbenzol-szulfonátok és a galaxolid
nem fontos, mivel a molekula a környezet nagy szorpciós potenciált fejtenek ki, majd ezt
semleges pH-értékénél nem ionizálódik. Csak követi a 17a-etilösztradiol hormon, míg a többi
az ibuprofén (pKa értéke 4,9-5,7) és a perfluorok- vegyület inkább a vízfázisban marad.
tánsav (pKa értéke 2,8) frakciója semleges pH-n
lehet negatívan töltött, és így az elektrosztatikus Az adszorpció kérdését részletesen tárgyalták
kölcsönhatások pozitív töltésű molekulákkal, Seung-Woo és mtársai (2014). Ebben a tanul-
például koagulánsokkal aggregálhatók. mányban kilenc kiválasztott mikroszennyező
anyag (hat gyógyszer, két peszticid és egy en-
4.1.3 LIPOFILITÁS dokrin rendszert károsító anyag) vizes olda-
tában az aktív szenes adszorpciót vizsgálták.
Az oktanol-víz megoszlási együttható (K ) Az adszorpcióval történő mikroszennyező el-
ow
az anyag hidrofóbicitását (lipofilitás), ezáltal távolításnál az aktív szénadagolás mértékét,
azt jelzi, hogy egy adott vegyület hajlamos-e a kontaktidőt, a pH-t, a DOM (oldott szerves
vándorolni a vizes fázisból a biomassza lipidfrak- anyag) mennyiségét és a hőmérséklet hatá-
ció liofil sejtmembránjába. Megfigyelték, hogy sát vizsgálták. A szénadagolás és a kontaktidő
a vegyületek a következőket fejtik ki: a) alacsony növelése fokozta a mikroszennyező anyagok
szorpciós potenciál, ha a log K <2,5, b) köze- eltávolítását. A hidrofil vegyületek (koffein, pa-
ow
pes szorpciós potenciál, ha a log K 2,5 és 4,0 racetamol, szulfametoxazol és szulfametazin)
ow
között van, és c) magas szorpciós potenciál, lineáris izotermára, a hidrofób vegyületek (nap-
ha log Kow > 4,0. A vizsgált vegyületek közül roxen, diklofenák, 2,4-D, triklokarban és atrazin)
a szulfometoxazol, a karbamazepin és a me- Freundlich-izotermára illeszkednek. A hidrofób
tilparabén alacsony lipofilitást (egy molekula vegyületek és a koffein eltávolítása független
zsírokban, zsírszerű anyagokban való oldódási volt a pH-változástól, de a paracetamol, a szul-
hajlama), mutatnak, míg a brómozott égésgát- fametazin, és a szulfametoxazol főként elekt-
lók, a galaxolid és a triklozán erősen hidrofób. rosztatikus kölcsönhatás révén adszorbeálódtak
az aktív szénnel és így a pH befolyásolta a folya-
4.1.4 SZORPCIÓS POTENCIÁL matot. A felszíni víz mintákban az adszorpciós
eltávolítás csökkenése volt megfigyelhető és
Egy adott vegyület szorpciós potenciálját ez a csökkenés jelentősebb volt a hidrofób,
a szilárd-víz megoszlási együttható (K ), amely mint a hidrofil vegyületek esetében. A mikro-
d
a szorpció két mozgatórugóját kombinálja: szennyező anyagok adszorpciós kapacitásának

12