Page 117 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/2.

TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS

A sok egymás mellé telepített napelemeket A naphőerőműa naperőműveknek tovább-
fotovillamos erőműnek nevezzük. fejlesztett változata, amelynélegy közvetítő
közeg közbeiktatásával állít elő hő-, majd vil-
A fotovillamos erőmű (naperőmű) a villamos lamos energiát. A Nap sugárzását egy hő-
erőművek olyan fajtája, amelyik a Nap ener- hordozó közegre (speciális olajok, olvasztott
giáját napelemek alkalmazásával közvetlenül só, stb.) vetítik (pl. tükrök, úgynevezett „heli-
elektromos árammá alakítja.Fotovillamos ostatok” segítségével), és az abból keletke-
erőműről akkor beszélünk, ha a talajszinten zett hőenergiát használják fel áramterme-
nagyobb területen egymás szomszédságá- lésre. A működési elv a továbbiakban nem
ban sok napelem található és azok össze- különbözik a közönséges hőerőművektől
kapcsolva működnek. vagy atomerőművektől. A meleg közeg
hőenergiája révén gőzt fejlesztenek, mely
turbinákra vezetve mozgási energiává alakul,
majd a mozgási energia meghajtja a gene-
rátorokat, amivel elektromos áramot lehet
előállítani. A naphőerőművek a felmelegített
közeg tárolása révén folyamatos villamose-
nergia-előállításra is képesek.(forrás:Inter-
net).

A SZÉLENERGIA a jövő egyik legnagyobb
energia forrása. A szél úgy jön létre, hogy
a bolygónkat érő napsugárzás a felszínt
egyenlőtlenül érinti. Az egyenlőtlenül föl-
det érő sugárzás egyes helyeken erősebb,
itt a légrétegek melegebbé válnak s a körü-
löttük levők hűvösebbek maradnak. Köztu-
dott, hogy a meleg levegő felfelé száll, míg
a hideg lefelé. Ezért a meleg rétegek helyére
a hűvös levegő áramlik be: ezt az áramlást
nevezzük szélnek.

Valójában a szélenergia is a Napból szár-
mazik, ésaNap Földet érő energiájának 1-4
százaléka alakul át szélenergiává. Egyéb-
ként a szélenergia Európa területén a leg-
inkább igénybe vett megújuló energiafor-
rás. A szélkerekek ősének a szélmalmokat

117