Page 12 - MaSzeSz hírcsatorna 2017/4.

anyagátalakítási folyamatainak (oxidáció és ilyetén alakulására egyébként jó bizonyíték a
asszimiláció) helye sejtmembránnal körülvett mikroorganizmusok elemi összetételére fel-
sejtközi állomány. A szerves tápanyag ehhez írt átlagos képletből (C5H7O2N) számolha-
kis molekulákra aprítva jut át a sejtmembrá- tó százalékos nitrogéntartalom is, ami 12,4
non. Aprítását a sejtben termelt és abból a %. Ebből megegyező eredményre jutunk az
környezetébe kijuttatott enzimek végzik. Az iszap egyéb szerves anyag, tehát az EPS tar-
oxigén, az ammónium és a foszfát közvet- talmára vonatkozóan.
lenül, molekuláris oxigénként, illetőleg io-
nokként jut be a sejtbe a sejtmembránon. A A fent idézett mikroorganizmus összetételből
keletkező széndioxid a sejtből azon keresztül számíthatóan az eleveniszap szerves részének
fordított irányban kerül ki a környező vízfázis- a tömegfajlagos KOI-je 1,42 g KOI/g MLVSS.
ba. A sejtközi állomány 80 %-a fehérje. Annak Mivel az ilyen iszapok szárazanyagának csak a
a 6,24-ed része nitrogén. A sejt belső állomá- 80 %-a a szerves anyag, a KOI/MLSS fajlagosa
nyának tehát a nitrogén tartalma egy tizedesre 1,14 g KOI /gMLSS. Az MBR reaktorok iszap-
kerekítve (100/6,24)x0,8 = 12,8%. Ezzel szem- jának ez a fajlagos értéke ugyanakkor 1,0-1,1
ben a szennyvíziszap nitrogén tartalma csak érték között van. Az egészséges iszapössze-
6-7 % körül alakul, a mindenkori iszapkortól tétel egyébként 100:5:1 BOI:TKN:TP tápanyag
függően. A szennyvíziszap szerves anyagá- arányok esetén alakul ki az ilyen bakteriális
nak ennek megfelelően csak mintegy a fele tisztításnál. A sejt ugyanakkor több BOI-t is el
a sejtközi állomány. A többi kisebb részében a tud távolítani, de akkor abból nagyobb meny-
peptidoglikán sejtmembrán, nagyobb részé- nyiségű EPS-t temel. Ez képes növelni a szűrő
ben a sejtnek a döntően poliszacharidokból eldugulását.. Különösen veszélyes ez, ha az
álló extracelluláris terméke (EPS), amely a sejt- ilyen mikroorganizmusok ragadós polisza-
membránon kívül van, de a sejtben termelő- charid terméket termelnek.
dött, részben feltehetően időszakosan tárolt Mindezektől függetlenül a kevert iszap mik-
tápanyag. Fontos szerepe van ugyanakkor a roorganizmusai a CAS és MBR esetében
partikuláris tápanyag megfelelő rögzítésében döntően azonosak, de a kis tápanyag/mikro-
az exoenzimes bontás hatékonyabb meg- organizmus (F/M) arány és a nagy iszap tar-
valósulása érdekében. A sejthez jól rögzülő, tózkodásiidő (SRT) miatt arányaikban külön-
nyálkás poliszacharid részt kapszulának is böznek.
nevezik. A lazábban kötött, jobban oldható,
s talán tápanyagként újra-felhasználható po- • A MBR iszapjában a mikroorganizmus
liszacharidok és fehérje vegyületek az SMP-t konglomerátumok jóval kisebbek, mint
alkotják. Valószínűsíthetően ezeknek a hidro- a hagyományos eleveniszapban, ami ta-
lízise az újrafelhasználás előtt ugyanúgy el- lán a fonalasok teljes visszatartásának, s
engedhetetlen, mint a szennyvíz egyéb bont- az iszapkolloidra eltérő nyíróhatásának is
ható szerves szennyezőié. Az iszapösszetétel következménye. Egyidejűleg a fonalasok

12