Page 20 - MaSzeSz hírcsatorna 2017/5.
P. 20

előidézve. Emellett nagyüzemi szennyvíz-
            tisztító telepekről vett eleveniszap mintákat
            is vizsgáltunk. A kísérletekből, valamint a
            nagyüzemi rendszerekből származó minták
            reológiai tulajdonságait követtük nyomon.
            Összesen három többhetes laboratóriu-
            mi modellkísérletet végeztünk (2015. októ-
            ber-november, 2016. március-április, valamint  5. ábra. A 2016 tavaszán összeállított modell berende-
            2017. év folyamán). A reológiai mérések stan- zés technológiai elrendezési rajza és fényképe
            dardizálását 2015.év őszén végeztük el egy-
            séges mérési protokoll kidolgozásával. Ennek  A 2015. ősszel végzett kísérlet során elsődle-
            felhasználásával végeztük a reológiai nyomon  ges cél egy egységes reológiai mérési mód-
            követést 2016-17. folyamán. Jelen közlemé- szer kidolgozása volt. A kidolgozott módszer-
            nyünkben a 2015-2016. évben végzett kísérle- rel a 4. ábrán bemutatott tagolt és tagolatlan
            teket és kapott eredményeket mutatjuk be. A  modellrendszerekben kialakult iszapszerke-
            2015 őszén, valamint 2016 tavaszán üzemel- zetek, valamint nagyüzemi tisztítótelepekről
            tetett laboratóriumi modellrendszerek sema- származó iszapminták reológiai tulajdonsá-
            tikus rajzát a 4. és 5. ábrák szemléltetik.      gait mértük.
                                                             A 2016. évi kísérlet során egy rendszert üze-
                                                             meltettünk, amelynek egyetlen aerob biore-
                                                             aktor tere 9,5 l hasznos térfogatú volt (HRT
                                                             (hidraulikai tartózkodási idő) = 19 h, SRT (iszap-
                                                             kor) = 23 d). A kísérleti rendszerbe folytonos
                                                             betáplálással tápanyaghiányos műszennyvizet
                                                             adagoltunk, amely kristálycukrot, Na-acetá-
                                                             tot, félédes fehér bort, ammónium-kloridot,
                                                             di-kálium-hidrogén-foszfátot és Ca-, valamint
                                                             Mg-sókat tartalmazott (Bakos et al., 2016). Cé-
                                                             lunk az volt, hogy a kísérletindításkor a reak-
                                                             torba töltött, nagyüzemi telepről származó
            4. ábra. A 2015 őszén összeállított modell berendezé- jól ülepíthető iszap pehely szerkezetét foko-
            sek technológiai elrendezési rajza               zatosan a rossz ülepíthetőség irányába mó-
                                                             dosítsuk, extracelluláris poliszacharid túlzott
                                                             felhalmozódásának előidézésével.
                                                             Nyomon követtük a befolyó és az elfolyó
                                                             szennyvíz pH-ját, KOI, NH N, NO N és PO P
                                                                                         4       3        4
                                                             koncentrációját, a hőmérsékletet, a biomasz-



           20
   15   16   17   18   19   20   21   22   23   24   25