Page 26 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/4.

Ugyanakkor a klímaváltozás hatásai, a népes- Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) és az Erdésze-
ségnövekedéssel együtt járó vízigény növe- ti Tudományos Intézet (ERTI) Mezőgazdasági
kedés vagy a szektorok közötti vízért folyó eredetű szennyvizek öntözéses hasznosítása
küzdelem is hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan fásszárú energiaültetvényben c. közös projekt
vízforrások vizei is mezőgazdasági felhasz- keretében valósult meg. Hipotézise: a víz tá-
nálásra kerüljenek, amelyek minősége (mai panyagtartalma hasznosul a növények felvé-
ismereteink szerint) nem felel meg az öntö- tele által és a talaj tápanyag-ellátottságának
zővízzel szemben támasztott követelmények- növekedésével, mialatt (az öntözéses haszno-
nek. A napjainkra jellemző vízkonfliktusok sítás nélkül felszíni befogadóba érkező) víz-
időszakában a kutatás nem, vagy csak késve kincs hozzájárul a víz helyben tartásához és
tartott lépést a vízminőség szabályozásával az öntözött mezőgazdasági kultúra számára
és a vízminőségből eredő károk mérséklését elérhető talajvízkészlet növekedéséhez. A víz
biztosító módszereinek fejlesztésével, ezért azonban rétegvíz kutakból származik, amely-
számos területen már észlelhető a gyenge nek jellemzője magas összes oldott sótartal-
vízminőség felhasználásából eredő talajdeg- ma, nátrium és hidrogén-karbonát koncent-
radációs folyamatok következménye. Az egyik rációja, valamennyi a talaj szikesedésének
ilyen leggyakoribb, hosszantartó terhelés kö- előidézőjeként számon tartott paraméter.
vetkeztében kialakuló, talajt károsító folyamat A kutatás során ezért hosszútávú céljaink kö-
az öntözővíz minőségének hatására bekö- zött szerepel:(1) olyan adaptálható vízkezelési
vetkező szoloncsákosodás (sófelhalmzódás) módszert kidolgozni és alkalmazhatóságát
és szolonyecesedés (nátriumosság, nátrium kísérleti körülmények közt igazolni, amellyel
feldúsulás), amely folyamatok az antropogén az öntözésre alkalmatlan vizek is mezőgaz-
szikesedés egy-egy típusának tekinthetőek. dasági felhasználásra alkalmassá tehetőek
(2), szennyvíz öntözést követően a talajban
A kutatásunk célja egy szarvasi, intenzív üze- bekövetkező változásokat és a növényekre
mű (afrikai harcsa) halnevelő-telep rétegvíz gyakorolt hatásokat azonosítani (3), megítélni
eredetű elfolyóvize mezőgazdasági hasz- a szennyvíz mezőgazdasági elhelyezésének
nosítási lehetőségének megtalálása volt, és hasznosításának a fenntarthatóságát (4,)
egy lehetséges alternatívát mutatva ezzel a különböző összetételű öntözővizek (nyers,
a napjainkban még „hasznosíthatatlannak" javított) hatására bekövetkező talajtani válto-
minősített szennyvíz felhasználására. A ku- zások alapján visszacsatolást megfogalmazni
tatás a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs a magyar öntözővíz minősítő rendszer fejlesz-
Központ (NAIK) Öntözési és Vízgazdálkodási téséhez.

26