Page 28 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/4.
P. 28

keverési aránya szerinte 2:1 és 1:2 között van  A javítóanyag szükséglet számítása:
            a növények növekedéséhez. Simmons et al.
            (2010)  szerint  a  szennyvíz  édesvízzel  való  (1)
            együttes öntözése megvalósulhat hígítás ál-      öszefüggés javasolható,
            tal vagy a két különböző víz ciklikus alkalma-      ahol x= a javítóanyag mennyisége (mg/l
            zásával. (Sajátos példák erre, amikor egymás        vagy g/m ),
                                                                          3
            után kerül felhasználásra az édes és sós, pl.       Sze= szódaegyenérték,
            csírázáskor édesvíz, később sósvíz a növény         E= a javítóanyag egyenérték tömege (gipsz
            sótoleranciájától függően vagy, amikor funk-        esetén 86,1).
            ció szerint kerül kiválasztásra az öntözővíz pl.
            öntözéshez sós víz a vegetációs időszakban,  Hopkins et al. (2007) szerint az alacsony EC
            de kilúgozáshoz édesvíz a betakarítás után  értékű víz beszivárgási problémát okoz az agg-
            a csapadékmennyiség kiegészítésére (Beltrán,  regátumok szétesésén keresztül, amely meg-
            1999). Costa és Aparicio (2015) szerint a ma- előzhető ha gipsz hozzáadásával növeljük a víz
            gas só (0,8-2,8 µS/cm) és hidrogén-karbonát  EC értékét 0,2-0,3 dS/m értékre. Simmons et
            tartalmú (452-763 mg/l) öntözővíz alkalmas  al. (2010) a magas sótartalmú vizek hosszú
            lehet kiegészítő öntözésre rain-fed növény- távú öntözéses felhasználása esetén a víz hígí-
            termesztés esetén, amennyiben a maximális  tását és ahol elérhető, Ca tartalmú anyag hoz-
            öntözővíz mennyiséget a csapadék függvé- záadását javasolja hely-specifikus, megelőző
            nyében és a víz SAR értéke alapján állapítják  gyakorlat és kezelési stratégia részeként. Vyas
            meg, megfelelő hígulást elérve. Alrajhi et al.  és Jethoo (2015) szerint az öntözővíz magas
            (2017) kísérletében az öntözésre felhasznált  nátriumtartalmú víznek tekinthető az indiai
            nyers szennyvizet magas EC érték (2,6 dS/m)  vízminőség osztályozás szerint, ha 18 és 26
            és nátrium tartalom (275 mg/l) jellemezte,  közötti SAR értékkel rendelkezik, azonban jó
            amelyet ezért esővízzel keverve használt fel  drénviszonyok, megfelelő kilúgzás és gipsz
            öntözésre.                                       hozzáadásával alkalmas öntözésre.


            Az öntözővíz kémiai úton történő javítása  A gipsz jótékony hatását sós vízzel történő ön-
            közül az egyik legismertebb a nátriumosság  tözés esetén számos szerző leírja már az 1900-
            csökkentése érdekében hozzáadott kalci- as évek elejétől, azonban az elmúlt évtizedek
            um-szulfát  javítóanyag  alkalmazása.  Filep  során a gipszezett öntözővízzel végzett kísér-
            (1999) szerint a lúgosan hidrolizáló Na-sókat  letek eredményei hiányosak a hazai és a nem-
            (Na CO -ot és/vagy NaHCO -ot) tartalmazó  zetközi szakirodalomban is. Kutatásunk egyik
                2   3                      3
            szikes vizek kémiai javítása kalciumot tartal- legfontosabb célkitűzése két módszer (hígítás
            mazó javítóanyag hozzáadásával történhet.        és kalcium-szulfát együttes alkalmazása) al-
                                                             kalmasságának megítélése használt termálvíz
                                                             öntözéses felhasználása esetén.



           28
   23   24   25   26   27   28   29   30   31   32   33