Page 33 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/4.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

víz alkalmazása is megengedhető, ha a talaj- talajdegradáció egyik formájának tart. A talaj-
víz mélyen van, mivel ilyen területen a légköri ban található kationok sorrendje az öntözés
csapadék kilúgozó hatása képes megakadá- előtt, növekvő mennyiségük szerint az aláb-
lyozni a sófelhalmozódást. Az eredmények biak szerint alakult: nátrium < kálium < mag-
szerint a 0-60 cm mélységű, agyag fizikai nézium < kalcium. Ez az eloszlás optimálisnak
féleséggel jellemezhető gyökérzóna sófel- tekinthető, mivel a mért CaS% meghaladta
2+
halmozódása nem következett be annak el- a 70%-ot, így Ca kedvező hatása érvénye-
lenére, hogy az öntözővíz sókoncentrációja sülhet, a MgS% nem haladta meg a 30%-ot,
(~800 mg/l) 60%-kal meghaladja az agyagos így kevésbé aszály-érzékeny a talaj, a NaS%<5,
talajra maximálisan javasolt értéket (500 mg/l). ezért a kedvezőtlen kolloidikai hatások nem
Zsembeli et al. (2017) hasonló eredményei jelentkeznek (Stefanovits, 2010).
szerint 600 mg/l sótartalmú öntözővíz alkal-
mazása mellett nem következett be sófelhal- Mindkét öntözési idényt követő őszi vizsgálati
mozódás a talajban, így a magyar szabályozás időpontokban a szennyvízzel öntözött keze-
szerint javasolt 500 mg/l határértéket túl szi- lésekben volt mérhető a legnagyobb kicserél-
gorúnak ítéli. Az eredmények arra engednek hető nátrium tartalom (2. ábra). Az öntözési
következtetni, hogy az agyagtalajon javasolt norma növekedésével növekedett a felhalmo-
maximális 500 mg/l sókoncentrációjú öntö- zott kationok mennyisége, amely az öntöző-
zővíz minőség határérték tovább emelhető, vízzel kijuttatott nagyobb nátrium mennyiség-
mivel a téli időjárás hatására az öntözési idény nek köszönhető. A legnagyobb kicserélhető
alatt a gyökérzónában történt sófelhalmozó- nátrium mennyiség abszolút értéke megköze-
dás képes volt kilúgozódni a vizsgált időszak- lítette a 400 mg/kg-ot a 60 mm-es öntözési
ban (Kun, 2017a). norma esetén, a szennyvízzel öntözött keze-
lésben. Sione et al. (2017) szerint 321 mg/kg
4.3. Szolonyecesedés mértéke határérték felett már számolni kell a nátrium
hatására bekövetkező kedvezőtlen vízgazdál-
Az öntözés hatásának értékelése során a ki- kodási talajtulajdonságok kialakulásával. Kon-
2+
+
2+
cserélhető bázisok (Ca , K , Mg , Na ) meny- vencionálisan a nátriumok relatív arányával (az
+
nyiségét vizsgáltuk meg, mert elsődleges cé- összes kation százalékában kifejezve) is lehet
lunk volt meghatározni, hogy a különböző jellemezni az öntözés hatására bekövetkező
minőségű öntözővizek, hogyan befolyásolják változásokat. Az első öntözési idényt követő-
a talajkolloidok felületén adszorbeálódott nát- en a kicserélhető nátrium százalék az alábbi-
rium kationok mennyiségét. Darab (1958) a ki- ak szerint alakult a különböző kezelésekben:
cserélhető nátriumionok arányának megnö- szennyvízzel öntözött talajban: 3,5-5,2 NaS%,
vekedését a művelt talajrétegben az öntözött Körös vízzel öntözöttekben és kontrollban 1,2-
talajok másodlagos szolonyecesedésének 1,5 NaS%, ill. a kezelt szennyvízzel öntözött
nevezi, amit az öntözés hatására bekövetkező kezelés esetében 2,3 NaS%.

33