Page 37 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/4.
P. 37

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT














                                                             ÖSSZEFOGLALÁS


            Az eredmények igazolják az előző szakasz- A napjainkban jelentkező vízhiány miatt
            ban hivatkozott megállapítást, mely szerint  az alternatív vízforrások jelentősége felér-
            az öntözetlen területen kevesebb nitrogén  tékelődik. Jelenleg az ország egyik legna-
            hasznosul a vegetációs időszakban, amely  gyobb kiaknázatlan vízkészlete a rétegvíz
                                                                                                  3
            a téli időszakban a kilúgozási folyamatok ál- eredetű szennyvizek (48 millió m ). Szintén
            tal nagyobb nitrát koncentrációt eredményez  felhasználás nélkül kerülnek a felszíni víztes-
            a csurgalékvizekben (Szalókiné és Szalóki,  tekbe a halastavakból származó vizek, a fel-
            2003). A 27/2006.(II.7.) „a vizek mezőgazda- dolgozóipar, élelmiszeripar és szeszfőzdék
            sági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni  szennyvizei, amelyek vízkibocsátása meg-
                                                                                                           3
            védelméről” szóló kormányrendelet szerint  közelítőleg évente 61, 41, 9 és 1 millió m ,
            „nitrátszennyezéssel szemben érzékeny víz…,  rendre. A vízkincs felhasználása és a környe-
            az a felszín alatti víz, amelynek nitráttartal- zet terhelésének (tápanyag és ásványi anyag
            ma meghaladja az 50 mg/l értéket. Három  terhelés) elkerülése miatt fontos megtalálni
            kezelés csurgalálvizének átlagos nitrát kon- ezeknek a vizeknek az alternatív hasznosítási
            centráció értéke haladta meg a hivatkozott  módját (Kun, 2018b). Kutatásunkban a szar-
            határértéket (4. ábra). A csurgalékvíz nitrát  vasi intenzív afrikai harcsanevelő telepről
            tartalma alapján az éves, becsült, kilúgozás  származó szennyvíz öntözéses hasznosít-
            általi nitrogén veszteség: a szennyvízzel ön- hatóságát vizsgáltuk, öntözővíz minőség,
            tözött kezelésekben 5,6-15,9 kg N/ha körül  talajdegradáció és talajvíz szennyezés téma-
            alakult, a kezelt valamint a Körös vízzel öntö- körök mentén.
            zöttekben 0,3-1,5 kg N/ha, míg az öntözet-
            len kezelésben 56,9 kg N/ha volt 2016-ban.  Eredményeink szerint a nyers szennyvíz víz-
            Az eredmények szerint a szennyvíz öntözéses  minősége  miatt  (magas  összes  oldott  só-
            felhasználása mellett a talajvíz nitrát szenny-  tartalma és nátrium, ill. hidrogén-karbonát
            ezése kisebb mértékű, mint egy hagyomá- koncentrációja miatt), öntözés során a talaj
            nyos, csapadékgazdálkodással művelt terü- kémiai degradációját idézheti elő a másod-
            leten és a kilúgozás általi nitrogén veszteség  lagos szolonyecesedés folyamatán keresz-
            elhanyagolható mértékű a tápanyag-utánpót- tül. A szennyvíz öntözővíz minőségének
            lás szempontjából. A kísérlet második évében  meghatározása alapján öntözésre nem vagy
            az öntözetlen kezelés csurgalékvizében mért  csak feltételesen javasolt a hazai és nemzet-
            nitrogén veszteség kisebb volt, mint 2016- közi osztályozások szerint, azonban a kezelt
            ban (8,1 kg N/ha), ugyanakkor a nitrát kon- szennyvíz (1:3 arányú Körös vízzel való hígítás
            centráció értékek mindkét évben meghalad- és kalcium-szulfát javítóanyag hozzáadása)
            ták a szennyvízzel öntözött kezelésben mért  korlátozások mellett alkalmazható öntözésre
            értékeket.                                       a vízminősége alapján.



                                                                                                           37
   32   33   34   35   36   37   38   39   40   41   42