Page 41 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/4.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

tömege pedig 275-290 millió tonnára tehető gyógyszerek, kommunális szennyvíztisztí-
évente [LovetheOceans], melyből minden év- tókban nem lebomlott hatóanyag tartalma
ben több tízmillió tonna kerül ki a természetbe, is gyakran vizsgált genetikai és hormonális
főleg az emberi gondatlanság következtében. hatásokat válthat ki alacsonyabb rendű élő-
lényeknél, megdöbbentő módon napjaink-
Természeti környezetünk egyébként is folya- ra a műanyagokból kioldódó gyártási se-
matosan és sokféle veszélynek, terhelésnek gédanyagok által okozott hormonhatás válik
van kitéve, a közlekedés és ipar okozta le- egyre dominánsabbá. [Colborn et.al. 1996]
vegőszennyezéstől a mezőgazdasági kemi-
káliák, vagy szénhidrogén-termékek általi A hormonok fontossága a környezetszenny-
talajszennyezésig, azonban fiziko-kémiai sa- ezésben könnyen érthető, hiszen ezen anya-
játosságai miatt a legérzékenyebben a felszíni gokra receptorokkal rendelkezünk és már
édesvizek és ökológiájuk reagál a szennyezés- rendkívül kis koncentrációban (pár nano-
re. Jó példa erre a tiszai cianid-katasztrófa, gramm/liter!) is komoly hatásokat váltanak ki
a kolontári vörösziszap hatása a Torna-patak- az élő szerezetekből.
ra, vagy a Balaton-felvidék, évtizedekkel ez-
előtti műtrágya-terhelésének a tó élővilágára Mindennapi műanyagaink, mint pl. a polie-
gyakorolt, szintén katasztrofális hatása. tilén, polipropilén, polikarbonát, vagy a PVC
gyártásához több száz adalékot használnak
A fenti példák egyszeri, vagy néhány évtize- (pl. festékeket, biszfenolokat, ftalátokat, po-
den át fennálló szennyezések voltak, melyek librómozott difenil-étereket... stb.), melyek
elmúltával a helyi ökológiai közösségek leg- az utóbbi évtized kutatási eredményei szerint
alább (részbeni) regenerációja következett, hormonrendszerünkre, anyagcserénkre, visel-
azonban a hosszan tartó és egyre növekvő kedésünkre jelentős hatással vannak. A vize-
szennyezések, melyek már rendkívül kis kon- inkbe, vagy a talajvízzel kontaktusba kerülő,
centrációban is maradandó változásokat hoz- évi több tízezer tonna műanyag hulladékból
nak létre a vízi életközösségek genetikájában, ezen anyagok a kémiai-fizikai degradáció so-
beépülnek a táplálékláncba, felhalmozódva rán folyamatosan kioldódnak.
a magasabb rendű élőlényekben, a jövőre
nézve szinte beláthatatlan veszélyforrást je- A vizekbe került műanyagdarabok a fizikai moz-
lentenek. Ilyen szennyeződések pl. a hormo- gás, egymással és a part köveivel való súrlódás,
nok, vagy hormon-hatású anyagok. illetve a fotodegradáció során folyamatosan
aprózódnak és bekerülnek a táplálékláncba.
Ugyan a gyógyszeripar által komoly meny- A mikroszkopikus méretű polimer darabkák
nyiségben eladott fogamzásgátlók és egyéb pedig beépülnek mind az alacsonyabb, mind

41