Page 19 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/5.
P. 19

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT














            A veszprémi vízellátó rendszer alapvetően  minden technikai feltételnek megfelelt. De
            három vízbázisra támaszkodik, az Aranyos- azt is el kell, hogy mondani, hogy 50 évvel
            völgyi, a Sédvölgyi és Gyulafirátót-Kádártai  ezelőtt, mikor ezt az építményt, mint léte-
            vízbázisokra. A Gyulafirátót-Kádártai vízbázis  sítményt létrehozták, ez még képletesen
            hagyományosan Veszprém egyik fő vízellátá- szólva a település legszélén volt. Lehetőség
            si iránya. Veszprém városának északkeleti ré- nyílt kiállni az épület tetejére, körbe tekinte-
            szénél elhelyezkedő fúrt kutakból kapott, és  ni és semerre nem volt látható a környéken
            ettől valamelyest délre elhelyezkedő galériás  egyetlen épület sem. Az eltelt 50 év alatt ez
            forrásfoglalásból kapott nyers vizeket fogja  a helyzet alapvetően megváltozott, a város
            össze és juttatja be Veszprémbe. Méghozzá  természetes fejlődése folytán ezt az ingatlant
            nem is akárhogy, mert ebből a vízbázisból  körül épülte, minden szomszédos ingatlanon
            Veszprém két nyomászónáját is lehetséges  házak vannak, sőt, a vele szemben lévő ingat-
            táplálni. Az egyes számú zónai nyomóveze- lanon egy óvodát is kialakítottak.
            ték mintegy hat km hosszú és 9-10 bar nyo- A hagyományos klórgáz adagolási technoló-
            mású. Átlagos napi üzemben 500 és 1000  gia hordozta az összes előnyét és hátrányát,
               3
            m /nap közötti vizet szállít, míg a másik, a ket- tehát széles spektrumú fertőtlenítő hatása volt,
            tes zónai vezeték egy picivel hosszabb, 8,5  a klórgáz mint tudva lévő erős oxidáló szer,
            km hosszú, átlagosan 12-13 bar nyomású és  a távolhatása is megfelelően jelentős, hiszen
                                     3
            mintegy 3500-4500 m /nap vizet szolgáltat. a csővezetékben is a víz szállítása során fertőt-
            Erre, a meglehetősen összetett rendszerre  lenítést biztosít. A vízből nem illékony a klórgáz,
            kellett víztisztítási technológiát, fertőtleníté- ionosan diszproporcionálódik, viszonylag egy-
            si módszert találni. A hajdanán alkalmazott  szerű, könnyen adagolható, jól műszerezhető
            technológia egy klasszikus megoldás,  a technológia és saját biztonságtechnikája is
            a klórgáz adagolás, ami akkortájt megfelelt  megfelelően kezelhető. Természetesen magá-
            a kor színvonalának. Ez a fél évszázaddal ez- val hordozta ez a technológia a hátrányait is,
            előtti technológiák közül egy meglehetősen  köztudott, hogy trihalometán és halogénezett
            fejlett módszer volt. Két klórpalack volt beál- szerves vegyületek, klóraminok keletkezhetnek,
            lítva egy klórozó helyiségbe, egy palackváltó,  ami a nyers vízben azért annyira nem jellemző
            ami természetesen mindig leváltotta az üres  szennyeződés, hiszen annak szerves anyag tar-
            palackot és a telire kapcsolt. Hagyományos  tama viszonylag kevés. Viszont a másodlagos
            Advance típusú klóradagoló készülékek és  vízminőség romlással az 50 éves csővezeté-
            egy vízsugár szivattyú táplálta be a fertőtle- kek falán képződő biológiai hártya miatt már
            nítőszeres vizet a hálózatba. Természetesen  számolnunk kell ezzel a hatással. Szabad klór
            a helység megfelelt minden biztonságtechni- marad a vízben, ami erős csővezetéki korrózi-
            kai előírásnak, klórgáz érzékelővel volt ellátva,  ós hatást is okozhat, mert Veszprémnek még
            szellőztető berendezéssel volt kialakítva, és  mindig vannak acél csővezetékkel ellátott terü-
            légmentesen zárható helyiség is volt. Tehát  letei, amik korrózióval reagálnak a klórra.



                                                                                                           19
   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23   24