Page 6 - MaSzeSz hírcsatorna 2019/4.
P. 6

A kérdéskör elemzését azzal kezdjük, hogy be- megjelennek a szubjektív elemek (pl. társa-
            mutatjuk, melyek a környezeti/környezetegész- dalmi félelmek), hatósági döntések és politikai
            ségügyi és a humánegészségügyi kockázatke- vagy gazdasági szempontok is. Nyilvánvalóan
            zelés egyes elemei és ezek elemzésével talán  a hatósági döntések (pl. határértékrendsze-
            választ kapunk bizonyos társadalmi félelmekre  rek bevezetése, vagy módosítása) szigorúan
            és azok lehetséges kezelésére is. De mik is azok  a kockázatbecslési módszerek eredményein
            a mikroszennyező anyagok? Azokat a kémiai  alapulnak.
            anyagokat nevezzük mikroszennyező anya-
            goknak, amelyek tipikusan a 106-10-12 g/l kon- Milyen problémákkal szembesülünk a fenti be-
            centrációban fordulnak elő vizeinkben. (A mik- mutatott kockázatbecslési és kockázat kezelé-
            rogram/l (10-6) nagyságát érzékelteti, hogy ez  si folyamatok gyakorlatában? Az első és talán
            körülbelül az a koncentráció, amikor egyetlen  az egyik legfontosabb tapasztalat, hogy a ve-
            kockacukrot feloldunk egy köbméter vízben).  szély azonosítása és egyáltalán felismerése nem
            Mint látható maga a koncentrációtartomány is  megy egyik pillanatról a másikra, gyakran akár
            hat nagyságrendet foglal magában, de még ne- több évtizedet is felölő folyamat. Erre iskolapél-
            hezebb megválaszolni, hogy milyen természetű  da a DDT, amely molekulát már 1874 óta ismer-
            anyagok ezek? Ide soroljuk a toxikus nehézfé- tünk, és Hermann Müller svájci kémikus 1948-
            meket és az arzént, a gyógyszer- és hormon- ban orvosi Nobel díjat kapott a rovarirtásban
            maradványokat, a rendkívül sokféle molekula- történő széleskörű alkalmazása kapcsán. Ezt
            szerkezetű peszticideket, a mikroműanyagokat  tette lehetővé a malária, a tífusz és a sárgaláz
            is. A fent leírt jellemzők egyben azt is érzékelte- visszaszorítását világszerte. Egyedül az Egyesült
            tik, hogy milyen nehéz ezekről az anyagokról ál- Államokban 1942 és 1972 között 675 ezer tonna
            talánosításokat tenni, vagy éppen eltávolításukra  DDT-t szórtak ki, amelynek hatására az USA ma-
            alkalmas technológiai javaslatokat vázolni.      láriamentes területté vált. A múló idővel azon-
                                                             ban sokasodtak a bizonyítékok a DDT korábban
            A mikroszennyező anyagok kockázati sémá- nem ismert, káros hatásairól, nevezetesen, hogy
            ját áttekintve, megkülönböztetjük a kocká- bioakkumulációra hajlamos vegyület, rákkeltő
            zatbecslés egyes szakaszait: a veszély azo- hatású és állatok és emberek körében is nem-
            nosítása, a veszély jellemzése, az expozíció  zőképtelenséget okoz. A DDT többek között
            becslése és a kockázat jellemzése. Ezt kö- gátolja a kalciumfelvételt, minek következtében
            veti a kockázat kezelése, a kockázat értéke- elvékonyodik a tojáshéj. A tojó súlya alatt ösz-
            lése (esetlegesen költség/haszon elemzé- szeroppanó tojásokból pedig nem lesz életké-
            se), a kockázat monitorozása és a kockázat  pes madárfióka. (Az Egyesült Államokban ezért
            kommunikációja. Itt kell megjegyeznünk,  lett a fehérfejű rétisas a DDT elleni közdelem
            hogy míg a kockázatbecslést objektív és szi- logója.) Nem mellékesen említjük meg, hogy
            gorúan műszaki-tudományos szempontok  világon elsőként hazánkban tiltották be a DDT
            alapján végezzük, úgy a kockázatkezelésben  alkalmazását, 1968-ban.



            6
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11