Page 16 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe

BEVEZETÉS AZ IPARJOGVÉDELEMBE

ELSŐBBSÉG (ELSŐBBSÉGI NAP): az elsőbbség fogalmának a bejelentés elbírá-
lásakor van jelentősége, ugyanis az egyes oltalmi kritériumok teljesülését (újdonság,
feltalálói tevékenység) e napra tekintettel vizsgálják: az, ami az elsőbbséget követően
vált ismertté, már nem hozható fel újdonságrontó anyagként az alkotással szemben.
Azaz az elsőbbségi jog intézményének a lényege, hogy az elsőbbségi jogot élve-
ző bejelentés nem érvényteleníthető az elsőbbségi nap után bekövetkezett
tények miatt (például későbbi másik szabadalmi bejelentés vagy szakcikk alapján).

JOGOSULT/JOGTULAJDONOS: az a (természetes vagy jogi) személy, aki – az
SZTNH döntése alapján – iparjogvédelmi oltalmat szerez, és gyakorolhatja az olta-
lomból eredő jogokat. Megadott szabadalmak esetében a jogosultat gyakorta szaba-
dalmasnak nevezik.

JOGUTÓD: mind a bejelentési eljárás során (vagy akár azt megelőzően), mind pedig
az oltalom megszerzését követően lehetőség van az oltalom iránti igény, illetve a meg-
szerzett oltalom más (természetes vagy jogi) személyre való átruházására; ebben az
esetben a korábbi jogtulajdonosról a jogok a jogutódra szállnak át, a jogutódlás után
azokat ő gyakorolhatja.

OLTALOM: a lajstromozással keletkező oltalom alapján a jogosult másokat eltilthat
a jogosulatlan hasznosítástól/használattól, illetve azt kizárólag ő engedélyezheti más
számára. Továbbá – ritka és a piaci sikert nem veszélyeztető kivételektől eltekint-
ve – az oltalom kizárólagos jogot biztosít az oltalom tárgyának saját hasznosítására/
használatára.

HASZNOSÍTÁS/HASZNÁLAT: az egyes oltalmi formák esetében az irányadó törvé-
nyek meghatározzák azon cselekményeket, amelyek a kizárólagos jogok gyakorlását,
azaz az oltalom tárgyának a hasznosítását (védjegyoltalom esetében használatát) jelen-
tik. Fontos tudni, hogy a törvény által meghatározott cselekmények közé nem csupán a
gyártási és a forgalmazási tevékenység tartozik, hanem pl. az országba való behozatal
és a raktározás is.

BITORLÁS: az oltalom tárgyának engedély nélküli hasznosítása/használata. Az irány-
adó törvények szabályozzák, hogy a jogosult bitorlás esetén milyen módon léphet fel,
illetve milyen jogkövetkezmények alkalmazásának van helye. Ilyen jogkövetkezmény
például az eltiltás a bitorló cselekménytől, a kártérítés és a gazdagodás visszatérítése.

16