Page 19 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe

1 2 3 4 5 6 7 8 SZABADALMI JOG

2.1 A szabadalmi

oltalom célja

Életünket alapvetően meghatározza a technikai, műszaki jellegű tárgyak használata.
Szinte már elképzelhetetlen lenne számunkra számítógép, mobiltelefon vagy autó nél-
kül élni, de azt is természetesnek tartjuk, hogy e használati cikkek szinte napi gyorsa-
sággal fejlődnek, változnak, megújulnak.

Ezek a tárgyak „csupán” megkönnyítik, kényelmesebbé, egyszerűbbé (vagy éppen
sokszínűvé, izgalmassá) teszik életünket. De ne feledkezzünk el azokról a termékek-
ről, eljárásokról sem, amelyek egészségünk megőrzése vagy akár életünk megóvása
szempontjából bírnak óriási jelentőséggel.

Az ilyen új és jellemzően igen bonyolult megoldások kidolgozása, az ehhez szük-
séges műszaki/tudományos kutatás kizárólag jelentős anyagi és szellemi ráfordítás-
sal valósítható meg. Ha pedig a kifejlesztett új terméket/technológiát bárki szabadon
használhatná, hasznosíthatná, akkor a feltaláló – legyen az magánszemély vagy egy
kutatókat alkalmazó nagy vállalkozás – befektetései nem térülhetnének meg, mert a
haszon jelentős hányada nem nála csapódna le. Éppen ezért az innováció megfelelő
ösztönzők nélkül elképzelhetetlen.

A legalapvetőbb ösztönző eszköz az a jogi háttér, amely lényegét tekintve kizárólagos
hasznosítási jog biztosításával jutalmazza a jogszabályi feltételeket kielégítő új megol-
dásokat. Ezek a kizárólagos jogok legismertebben a szabadalmi oltalomban testesül-
nek meg, de hasonló a funkciója a használati- és a formatervezésiminta-oltalomnak is.

A szabadalmi rendszer alapvető gazdasági rendeltetése tehát abban áll, hogy
biztosítja a kutatási és fejlesztési ráfordítások megtérülését, illetve ezt köve-
tően a haszon („extraprofit”) megszerzésének lehetőségét, ezzel támogatva
és ösztönözve az alkotótevékenységet.

A szabadalmak oltalmát a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII.
törvény (a továbbiakban: szabadalmi törvény vagy Szt.) szabályozza. 3

3 http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=23603
19