Page 181 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe
P. 181

1    2  3  4  5  6   7   8     A SZELLEMITULAJDON-JOGOK AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATBAN





               7.1.3  Mikor érdemes oltalmat szerezni?




               Az oltalmazandó megoldás/védendő termék jellege – amellett, hogy meghatározó
               abban a tekintetben, hogy milyen oltalmi formát vehetünk igénybe – befolyásolja az
               alkotásnak az innovációs folyamatban betöltött szerepét, és azt a döntést is, hogy az
               oltalmazási tevékenységet mikorra érdemes időzíteni.

               A szabadalmaztatás  − és főszabályként a használatiminta-oltalom  megszerzése  −
               nem képzelhető el a megoldás nyilvánosságra jutása után. Ezekben az esetekben
               először tehát az iparjogvédelmi oltalmat kell megszerezni, azaz az innovációs folyamat
               elejére kell időzíteni az oltalomszerzésre irányuló eljárás megkezdését.

               Mindez  nem igaz a  formatervezési  mintára. Ha  a formatervezési  mintát  vizsgáljuk,
               mindenekelőtt lehetőség van élni a 12 hónapos saját használatra vonatkozó enged-
               ménnyel. Másrészt maga a formatervezési tevékenység sem szükségszerűen a ter-
               mékinnováció korai fázisára esik: az esetek nagy részében először az új termék mű-
               szaki megoldását kell kidolgozni, azaz működőképessé kell tenni, és csak utána lehet
               foglalkozni a formájával. A formatervezés tehát – tipikus esetben – a termékinnováció
               későbbi fázisában következik be.



                           Gondoljunk itt pl. egy röntgenkészülékre: burkolatának el-
                           sősorban sugárvédőnek kell lennie, és csak másodlagos
                           szempont a külső megjelenés. Külső kialakításán csak
                           azután lehet dolgozni, ha már az összes műszaki köve-
                           telménynek megfelel.

                           Kivételek azonban vannak: pl. a herendi porcelán eseté-
                           ben a formatervezés eredményezi magát a terméket.



               A védjegyek esetében a saját korábbi használat nem akadálya a későbbi lajstromo-
               zásnak, ezért a védjegybejelentéssel célszerű várni addig, amíg a termék vagy a szol-
               gáltatás eljut a fogyasztókhoz, és kialakul a fogyasztóban a terméket és a megjelölést
               összekötő pozitív kapcsolat. Ha a megjelölés nem képes a terméket megkülönböztet-
               ni, mert vagy a termék, vagy maga a megjelölés még nem jutott el a fogyasztói ismert-
               ség kívánt szintjére, nem indokolt védjegybejelentést tenni. Az is elképzelhető, hogy
               az eredeti megjelölés, amivel az árut vagy a szolgáltatást értékesítjük, nem válik be, és
               meg kell változtatni. Ez is indokolttá teszi a védjegybejelentés alapos megfontolását.



                                                                                    181
   176   177   178   179   180   181   182   183   184   185   186