Page 183 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe

1 2 3 4 5 6 7 8 A SZELLEMITULAJDON-JOGOK AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATBAN

zési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása. A védett ismeret az üzleti
titokkal azonos védelemben részesül. A know-how az üzleti titok alfaja, speciális
fogalmi elemekkel (pl. a tudás jellege, rögzítettség).

A törvényi meghatározások kulcs fogalmi eleme a titkosság. A titkosság fogalma két
elemből áll: a belső titkosságból és a külső titkosságból. A belső titkosság azt
jelenti, hogy az adott információhoz a nyilvánosság tagjai nem férnek hozzá, míg a
külső titkosság jelentése az, hogy a jogosult a titokban tartáshoz az adott helyzetben
általában elvárható magtartást tanúsította. Az üzleti titok vagyoni értéke a külső és
belső titkosságból, tehát az információ nem közismert jellegéből, és annak a jogosult
által történő, megfelelő megóvásából együttesen fakad. Lényeges, hogy a titkosság
nem egyenlő a szabadalomnál olvasott újdonsággal.

7.2.1 Az üzleti titokhoz fűződő jog tartalma

Az üzleti titok jogosultjának joga van az üzleti titok hasznosítására, harmadik személy-
lyel való közlésére és nyilvánosságra hozatalára (az üzleti titok felfedése). A jogosult
az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja (üzleti titok jogát-
ruházási szerződés), továbbá az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat
(üzleti titok hasznosítási szerződés). Fontos elhatárolási szempont, hogy a törvény
rendelkezései sem keletkeztethetnek kizárólagos jogokat az üzleti titokként vé-
dett ismeretre (know-how). Azaz a know-how nem olyan ipari tulajdonjog, mint
például a szabadalom. A know-how egy olyan vagyoni jog, ahol fennmarad a lehe-
tősége annak, hogy ugyanazon ismertet vagy információt bárki más függetlenül újra
felfedezzen, vagy műszakilag visszafejthessen.

7.2.2 A jogosult személye

Mivel a védett ismeret tekintetében a jogosult az alkotótól eltérő személy is lehet, azt
kell az üzleti titok jogosultjának tekinteni, aki az üzleti titok titokban tartásával kap-
csolatban az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsította. Ha tehát a
sajátos és védendő ismeretet egy alkalmazott hozta létre, a titok gazdája, azaz a va-
gyoni jog jogosultja jellemzően a munkáltató lesz. Ezért a munkáltatónak kell például a
titoktartási nyilatkozatokat és szerződéses rendelkezéseket biztosítania.

183