Page 71 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe

1 2 3 4 5 6 7 8 SZABADALMI JOG

A szabadalmaztatást kizáró okok (2.2.3.):

• közrendbe, közerkölcsbe ütköző a hasznosítás (pl. az ember klónozására szolgáló
eljárás vagy az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra);

• a növényfajták és az állatfajták;

• a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások;

• az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások,
valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások (kivéve az
ilyen eljárásokban alkalmazott termékek, készülékek/műszerek és azok ilyen célú
alkalmazása).

A szabadalmi oltalom jogosultja (2.3.)

a a feltaláló: az, aki a találmányt létrehozta;

b speciális esetek:

• szolgálati találmány: a megoldás munkaköri kötelesség eredménye – a
munkáltató lesz a találmány jogosultja, de a feltalálót díjazás illeti meg;
• alkalmazotti találmány: a megoldás nem munkaköri kötelesség eredménye,
de annak hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik – a feltaláló
speciális jogosultsága: szabadon rendelkezhet a találmány hasznosításáról,
de a munkáltató is hasznosíthatja a találmányt saját tevékenységében, azon-
ban nem adhat további hasznosítási engedélyt.

c az a bejelentő, akire a feltaláló a szabadalmi igényt bármely, a fentiektől eltérő
okból átruházta, illetve aki azt örökölte.

A szabadalmi oltalom tartalma, időtartama (2.4.)

A szabadalmazás lényege a kizárólagos hasznosítási jog, amely a bejelentés napjától
számítva 20 évig állhat fenn.

71