Page 9 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe
P. 9
1 2 3 4 5 6 7 8 AZ IPARJOGVÉDELEM ALAPJAI
1.1 Történeti áttekintés
a szellemitulajdon-védelem
kialakulásáról
A szellemitulajdon-védelem fejlődésének legfontosabb állomásai – vázlatosan – a kö-
vetkezőkben foglalhatóak össze.
Noha az emberi alkotóvágy, a kreativitás által inspirált egyedi művek, művészeti és
műszaki alkotások létrehozására irányuló tevékenység egyidős az emberiséggel, az
ilyesfajta – művészi vagy műszaki/tudományos – alkotások jogi védelmének kialaku-
lása csak a középkorban kezdődött el. Ennek első formája az ún. monopóliumok
intézménye volt, amellyel az uralkodók – egyedi döntések alapján – a megoldást lét-
rehozó személyt kizárólagos hasznosítási jogokkal jutalmazták (amiket gyakran „privi-
légiumoknak” neveznek). Így itt már megjelent az iparjogvédelem azon lényegi eleme,
hogy a kérdéses megoldás hasznosításától az alkotó másokat eltilthatott, és így a
saját hasznosítás különösen jövedelmezővé válhatott.
A jogfejlődés következő lépését jelentették azok a törvények, amelyek az uralkodói
kegy től függetlenül, bizonyos előre meghatározott feltételek teljesülése esetében bár-
ki számára védelmet nyújtottak. Ezáltal a védelem „alanyi joggá” változott.
A törvények megszületését valójában a műszaki és gazdasági fejlődés tette szük-
ségszerűvé. Egyrészt a feltörekvő polgárság számára nem volt elfogadható az, hogy
egy, a gazdasági tevékenységgel szorosan összefüggő jog „uralkodói kegytől” függ-
jön. Másrészt az ipari forradalom megindulásával – a könyvnyomtatás, a gépiesített
árutermelés elterjedésével – lehetővé vált az irodalmi művek és a műszaki alkotások
„többszörözése”, terjesztése, ami felértékelte azok gazdasági jelentőségét.
Az ipari fejlődéssel párhuzamosan egyre több országban született hasonló alapelve-
ken nyugvó szabadalmi és szerzői jogi szabályozás. Fontos megjegyezni, hogy ezek a
nemzeti törvények csak az illető ország határain belül biztosítanak jogi oltalmat.
A modern értelemben vett szerzői jogi és iparjogvédelmi jogi kodifikáció a XIX. szá-
zad folyamán született meg, majd a XX. század során színesedett a szabályrendszer
a nemzetközi és a regionális együttműködés különböző formáival.
E rövid vázlatos bevezető után az alábbiakban a szellemitulajdon-védelem területeit,
azok legfontosabb jellemzőit mutatjuk be.
9
