Page 24 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

Szerzői jog Iparjogvédelem
Viszonylag homogén jogterület, ahol valameny- A jogi védelmi rendszer meglehetősen szer-
nyi jogosultra az Szjt. tartalmazza a legfőbb teágazó, az egyes oltalmi formákra vonatkozó
anyagi jogi szabályokat. fő jogi szabályokat csaknem minden esetben
más-más törvény tartalmazza.
Főként az irodalmi, tudományos és művészeti A védelem oka gazdasági-vagyoni jellegű: a
alkotások védel mére szolgál; a védelem egyik védelem tárgyai tudományos-műszaki jellegű
fő oka is az alkotó és műve között fennálló vi- alkotások, amelyeknél nem annyira az azokat
szony megbecsülésének kifejezésre juttatása létrehozóhoz való kötődés, mint inkább azok-
(az anyagi megbecsülés mellett). Ez a kapcsolat nak a gyakorlati hasznosíthatósága az elsődle-
olyan erős, hogy az Szjt. alapján főszabály sze- ges védelmi szempont. A vagyoni jogok átru-
rint a szerző jogai – a személyhez fűződő és a házhatók, a személyhez fűződő jogok azonban
vagyoni jogok egyaránt – átruházhatatlanok. a szerzőkhöz hasonlóan átruházhatatlanok.
Szerzői műnek minősülhet bármilyen olyan al- Az iparjogvédelmi oltalmi formák tárgyai a
kotás, ami az Szjt.-ben megfogalmazott egyéni- jogszabá lyok által kimerítően meghatározot-
eredeti követelménynek megfelel. tak.
A védelem nem alapul értékítéleten: esztétikai Az iparjogvédelem területén nem a forma,
meggyőződés, minőségi jellemzők nem szem- hanem a gondolat, a tartalom megvalósítása
pontjai vagy feltételei a védelemnek, kizárólag a engedélyköteles. A védelem a szerzői jognál
formában, és nem a tartalomban megnyilvánu- objektívabb értékelés re (pl. a tartalmi újdonság
ló egyéni-eredeti jelleg. A szerzői jogi védelem szempontjára) alapít, feltételei részletesebben
tehát a forma megjelenítését köti az alkotó (a szabályozottak és körülírtabbak.
jogtulajdonos) engedélyéhez.

A jogi védelem a mű megszületésétől kezdve A jogi védelem előfeltétele a hatósági nyilván-
áll fenn, a védelemnek semmilyen nyilvántar- tartásba vétel, azaz a lajstromozás.
tásba vétel nem előfeltétele.
Nem véd a véletlenül párhuzamosan létrejött A nyilvántartásba vételt követően a használatra
művekkel szemben (bár ennek az esélye igen monopóliumot biztosít.
csekély, tekintettel arra, hogy ez valószínűleg ki-
zárná, hogy az alkotás eredeti jellegű legyen).
A szerzői művek közönséghez való eljut- Az iparjogvédelem által oltalmazott alkotások
tatásához a legtöbb esetben elengedhetetlen a többnyire nem igényelnek közvetítőket, ezért
közreműködők igénybevétele, akik ennek elis- az iparjogvédelem területén nem beszélhetünk
meréseként a szerzőkhöz hasonló, ún. szomszé- a közvetítők védelméről.
dos jogokat élveznek (előadóművészek, lm- és
hangfelvétel-előállítók).
A szerzői jogi alkotások védelmi ideje az ipar- Az iparjogvédelmi alkotások oltalmi ideje vi-
jogvédelmi alkotásokhoz képest lényegesen szonylag rövid, (5+) 5 év (dizájn), 10 év (véd-
hosszabb, pma 70 évig terjed (más a helyzet jegy, használatiminta-oltalom), illetve 20 év
ugyanakkor az ún. szomszédos jogi teljesítmé- (szabadalom) a bejelentés napjától számítva.
nyek esetében, l. a 7.1.2. alpontban). Az oltalom ideje bizonyos oltalmi formák ese-
tében azonban több esetben meghosszabbít-
ható, akár több alkalommal is. A földrajzi árujel-
ző korlátlan időre szól.

24