Page 21 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 21

2. A SZELLEMITULAJDON VÉDELEM ALAPJA, RENDSZERE



        esetben is a külső megjelenítés egyedisége, bár ez az egyediség – a szerzői jogi véde-
        lemmel szemben – itt célhoz rendelt (áru vagy szolgáltatás megkülönböztetésére kell
        szolgálnia).
           A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára és más személyek ré-
        szére a védjegy használatának engedélyezésére (ez az ún. védjegylicencia). Így a védjegyjo-
        gosult is bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében
        használ például a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal
        kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel, vagy olyan meg-
        jelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek.
           A védjegyoltalom hatósági aktussal, lajstromozással keletkezik. Az oltalom a bejelentés
        napjától számított 10 évig tart, és korlátlan alkalommal megújítható. Az oltalom – többek
        között – megújítás hiányában megszűnik.
           A védjegyoltalom több szálon kötődik a szerzői joghoz, hiszen az oltalmazott megjelö-
        lés állhat szerzői jogi védelem alatt – ilyenkor a bejelentéshez kell csatolni a felhasználási
        szerződést is –, illetve a szerzői joghoz kapcsolódó áruknak és szolgáltatásoknak is lehet
        oltalmazott megjelölésük.





                          A Ricola szó- (683910), ábrás (237208) és hangvédjegye (838231)




                               A Nokia hang- (75743899) és szóvédjegye (2690201)






                 A Bösendorfer                   A Steinway            Az Artisjus
              ábrás védjegye (A415522)      ábrás védjegye (113584)   színes szóvédjegye (139819)

        A védjegyekről a Vt. rendelkezik.

        2.2.6.   Földrajzi árujelző

        A földrajzi árujelző a védjegyhez hasonlóan a termék más termékektől való megkülönböz-
        tethetőségére szolgál, annyiban azonban speciális, hogy ezt a termékek földrajzi eredetének
        megjelölésével teszi. Két fajtája a földrajzi jelzés, illetve az eredetmegjelölés. Ezek között
        az a különbség, hogy az eredetmegjelölés „szigorúbb”: eredetvédett csak olyan termék le-
        het, amelynek hírneve kialakulásában a földrajzi környezeten kívül a természeti és emberi
        tényezők kizárólagos vagy lényeges szerepet játszottak. Földrajzi jelzéssel ezzel szemben
        olyan termék is ellátható, amelynek kiemelt tulajdonsága lényegében földrajzi származá-
        sának tulajdonítható.

                                                                                      21
   16   17   18   19   20   21   22   23   24   25   26