Page 16 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

2.2. AZ EGYES IPARJOGVÉDELMI OLTALMI FORMÁK RÖVID BEMUTATÁSA, ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Az iparjogvédelem területei két csoportba oszthatók: idetartoznak egyrészt a tudományos-
műszaki jellegű megoldások (lásd a 2.2.1–2.2.4. alpontban), másrészt az áruk és szolgál-
tatások megkülönböztetésére szolgáló megjelölések, vagyis árujelzők (lásd a 2.2.5–2.2.6.
alpontban).

2.2.1. Szabadalom

A szabadalom, pontosabban a szabadalmi oltalom találmányon állhat fenn. A törvény nem
határozza meg a találmány fogalmát, azonban az három ismérv alapján azonosítható: egy
műszaki megoldás, amely feltalálás eredményeként jön létre, és a szokásostól eltérő, ötletes
műszaki alkotás.
Egy találmány akkor szabadalmaztatható, ha:
 új, vagyis olyan találmány, ami mások számára korábban nem volt hozzáférhető;
 feltalálói tevékenység eredménye/feltalálói teljesítményen alapul, vagyis szakember
számára nem nyilvánvaló;
 az iparban alkalmazható/iparilag alkalmazható, vagyis az ipar vagy a mezőgazdaság
valamelyik ágában előállítható vagy használható.
E fogalmak közül egyedül a szakembert emelnénk ki, aki olyan képzelt személy, aki
ugyan ismeri a szakterületével kapcsolatos aktualitásokat („technika állása”), de csak átla-
gos kombináló- és feladatmegoldó képességgel rendelkezik, ugyan a szakmai ismereteket
rutinjelleggel alkalmazza, de képzelőereje korlátozott. Az ő képzeletbeli szemüvegét felvéve
szükséges a feltalálói tevékenységet megítélni.
Nem szabadalmaztatható pl. a felfedezés, mert nem minősül műszaki megoldásnak, így
eleve meg sem felel a találmány fogalmának.
A feltaláló az a természetes személy, aki a találmányt megalkotta. A feltalálót különböző
jogok illetik meg. Így személyhez fűződő jogai a szerzőség joga, a találmány nyilvánosságra
hozatalának joga, a feltalálói jó hírnév védelme és a névfeltüntetés vagy anonimitás joga.
A feltalálói vagyoni jogok lényege, hogy a szabadalom jogosultjának, azaz a szabadalmas-
nak (aki különbözhet a feltalálótól) kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. Ez a
kizárólagos jog annyira erős, hogy a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedé-
lye nélkül előállítja, használja, forgalomba hozza a találmány tárgyát képező terméket (pl.
egy gömböcöt), vagy használja a találmány tárgyát képező eljárást (pl. szabadalmaztatott
eljárás annak megállapítására, hogy a nyomtatott szöveg vagy az aláírás volt-e előbb a pa-
píron – 227253), vagy forgalmaz a szabadalmaztatott eljárással előállított terméket, például
egy biológiailag lebomló csomagolóanyagot (P1400467). A szabadalomra is igaz, hogy a
jogosultak tűrni kötelesek a magáncélú vagy a társadalom számára általában hasznos fel-
használásokat, hasznosításokat.
A feltaláló vagyoni jogai átruházhatók és örökíthetők.
A szabadalmi oltalom hatósági aktussal, azaz a bejelentés közzétételével keletkezik, az
oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. A szabadalmi oltalom a bejelentés napjától
számított 20 évig tart, de fenntartási díjat évente kell zetni.

16