Page 16 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 16

2.2.   AZ EGYES IPARJOGVÉDELMI OLTALMI FORMÁK RÖVID BEMUTATÁSA, ÖSSZEHASONLÍTÁSA

           Az iparjogvédelem területei két csoportba oszthatók: idetartoznak egyrészt a tudományos-
           műszaki jellegű megoldások (lásd a 2.2.1–2.2.4. alpontban), másrészt az áruk és szolgál-
           tatások megkülönböztetésére szolgáló megjelölések, vagyis árujelzők (lásd a 2.2.5–2.2.6.
           alpontban).

           2.2.1.   Szabadalom

           A szabadalom, pontosabban a szabadalmi oltalom találmányon állhat fenn. A törvény nem
           határozza meg a találmány fogalmát, azonban az három ismérv alapján azonosítható: egy
           műszaki megoldás, amely feltalálás eredményeként jön létre, és a szokásostól eltérő, ötletes
           műszaki alkotás.
             Egy találmány akkor szabadalmaztatható, ha:
                 új, vagyis olyan találmány, ami mások számára korábban nem volt hozzáférhető;
                feltalálói tevékenység eredménye/feltalálói teljesítményen alapul, vagyis  szakember
             számára nem nyilvánvaló;
                az iparban alkalmazható/iparilag alkalmazható, vagyis az ipar vagy a mezőgazdaság
             valamelyik ágában előállítható vagy használható.
             E fogalmak közül egyedül a szakembert emelnénk ki, aki olyan képzelt személy, aki
           ugyan ismeri a szakterületével kapcsolatos aktualitásokat („technika állása”), de csak átla-
           gos kombináló- és feladatmegoldó képességgel rendelkezik, ugyan a szakmai ismereteket
           rutinjelleggel alkalmazza, de képzelőereje korlátozott. Az ő képzeletbeli szemüvegét felvéve
           szükséges a feltalálói tevékenységet megítélni.
             Nem szabadalmaztatható pl. a felfedezés, mert nem minősül műszaki megoldásnak, így
           eleve meg sem felel a találmány fogalmának.
             A feltaláló az a természetes személy, aki a találmányt megalkotta. A feltalálót különböző
           jogok illetik meg. Így személyhez fűződő jogai a szerzőség joga, a találmány nyilvánosságra
           hozatalának joga, a feltalálói jó hírnév védelme és a névfeltüntetés vagy anonimitás joga.
           A feltalálói vagyoni jogok lényege, hogy a szabadalom jogosultjának, azaz a szabadalmas-
           nak (aki különbözhet a feltalálótól) kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. Ez a
           kizárólagos jog annyira erős, hogy a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedé-
           lye nélkül előállítja, használja, forgalomba hozza a találmány tárgyát képező terméket (pl.
           egy gömböcöt), vagy használja a találmány tárgyát képező eljárást (pl. szabadalmaztatott
           eljárás annak megállapítására, hogy a nyomtatott szöveg vagy az aláírás volt-e előbb a pa-
           píron – 227253), vagy forgalmaz a szabadalmaztatott eljárással előállított terméket, például
           egy biológiailag lebomló csomagolóanyagot (P1400467). A szabadalomra is igaz, hogy a
           jogosultak tűrni kötelesek a magáncélú vagy a társadalom számára általában hasznos fel-
           használásokat, hasznosításokat.
             A feltaláló vagyoni jogai átruházhatók és örökíthetők.
             A szabadalmi oltalom hatósági aktussal, azaz a bejelentés közzétételével keletkezik, az
           oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. A szabadalmi oltalom a bejelentés napjától
           számított 20 évig tart, de fenntartási díjat évente kell  zetni.

           16
   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20   21