Page 14 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

A szellemitulajdon-jogok két nagy ágát az iparjogvédelmi és a szerzői jogok alkotják. A feje-
zet első része általános képet kíván adni a szellemitulajdon-védelemről, röviden ismerteti az
egyes iparjogvédelmi oltalmi formákat, és bemutatja az iparjogvédelem és a szerzői jog közös
és eltérő vonásait. A fejezet második része felvázolja a szellemitulajdon-védelem nemzetközi
és hazai intézményrendszerét.

2.1. A SZELLEMITULAJDON VÉDELEM ALAPJA ÉS JELENTŐSÉGE

A szellemitulajdon-védelem a polgári jog sajátos, sok szempontból önálló része. Különle-
gességét az adja, hogy nem valamiféle tárgyra, hordozóra terjed ki, hanem azt a szellemi
értéket (és azon keresztül annak alkotóját) védi, amely az emberi alkotótevékenység folytán
keletkezik, és amelynek ugyanakkor jelentős gazdasági értéke is lehet. A szellemi alkotások
többsége szellemi kreativitás eredménye, mint látni fogjuk például forma, ábra, zenemű,
vizuális alkotás.
A védelem oka egyrészt személyes, másrészt vagyoni jellegű. A szellemitulajdon-véde-
lem elismerése annak a személyes alkotói kapcsolatnak, amely az alkotók és műveik között
fennáll (ezért hívják ezt a területet – a személyes kapcsolatot, nem pedig a tulajdonjogi
hasonlóságot előtérbe helyezve – a szellemi alkotások jogának is). Ez a kapcsolat különö-
sen a szerzői jog által védett művek esetében érhető tetten, mivel a művek szükségszerű-
en kifejezik, magukon hordozzák az alkotó személyiségét. De az iparjogvédelem – mint
a szellemitulajdon másik ága – körében is jelentős szerepe van az egyénnek, legyen egy
műszaki találmány feltalálója vagy egy forma tervezője. Ez a védelmi cél elvontnak tűnhet,
és kérdéses lehet, hogy mi indokolja az egyéni érdek védelmét. Egyrészt azonban az alko-
tótevékenység gazdasági értéke nem feltétlenül nyilvánvaló már annak megszületésénél.
Másrészt a védett érdek minden látszat ellenére nem csupán egyéni, és az alkotó sajátja: az
emberi közösségek egyik összetartó ereje az azokat körülvevő kultúra, amely olyan egyéni
alkotásokból épül fel, amelyek ezáltal az általános kultúra részévé válnak. 1
A szellemi tulajdon elismerése egy ösztönző, amely hozzájárul az innovációhoz, a kuta-
tás-fejlesztéshez vagy a fogyasztók tájékoztatásához. Az alkotásba fektetett időt, energiát és
pénzt a társadalom egy időleges monopolhelyzettel jutalmazza, a befektetés a meghatáro-
zott évekre szóló versenyelőnnyel kompenzálható és jutalmazható.
A szellemi tulajdon abszolút jellege azt jelenti, hogy a jogosultaknak kizárólagos joguk
van a szerzői mű felhasználására, az oltalom alatt álló műszaki megoldás hasznosítására, az
árujelzők használatára, illetve a felhasználás, a hasznosítás és a használat másnak történő
engedélyezésére. E jog olyan erős, hogy esetleges jogosulatlan cselekmények esetén a jogo-
sult a jogsértővel szemben bírói (polgári vagy büntető) úton is felléphet, továbbá vámható-
sági intézkedések révén akadályozhatja a jogsértő termékek határon átnyúló forgalmát.

1 A védelem okával és a szellemi alkotás vs. szellemi tulajdon kifejezés használatával kapcsolatos további
részletekért l. Grad-Gyenge Anikó: Búcsú a szellemi alkotások jogától? A szerzői jog és az iparjogvédelmi
oltalmi formák polgári jogi védelme a magyar magánjogban – http://ptk2013.hu/szakcikkek/grad-gyenge-
aniko-bucsu-a-szellemi-alkotasok-jogatol-a-szerzoi-jog-es-az-iparjogvedelmi-oltalmi-formak-polgari-jogi-
vedelme-a-magyar-maganjogban/1776.

14