Page 15 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

2. A SZELLEMITULAJDON VÉDELEM ALAPJA, RENDSZERE

A szellemitulajdon-védelmi terület önállóságát támasztja alá, hogy a rá vonatkozó kü-
lönleges szabályokat nem a Ptk., hanem más törvények, nemzetközi szerződések és egyéb
jogforrások tartalmazzák. A Ptk. ugyanakkor háttérjogszabálya a szellemitulajdon-véde-
lemnek. A szellemitulajdon-védelemre vonatkozóan emellett a büntetőjog és a vámjog is
2
tartalmaz részletszabályokat. 3
A szellemitulajdon-védelem által védett szellemi alkotások igen sokszínűek: idetartoz-
nak mindazok az alkotások, műszaki megoldások, amelyek vagy szerzői jogi, vagy iparjogi
védelem alatt állnak, például a lmek, az irodalmi művek, a találmányok vagy az árujelzők
is. Ugyancsak fontos, hogy azok a szereplők is védelmet élveznek, akik a szellemitulaj-
don-védelem tárgyait a közönséghez eljuttatják. E közvetítők érdekeinek védelmét szintén
tükrözi a szabályozás. A fentiek mellett gyelemmel kell lenni arra, hogy bár a szellemi-
tulajdon-védelem elsődleges célja az alkotás és az alkotó védelme, valamint magának az
alkotásnak az ösztönzése, a szabályozás, csakúgy, mint más jogterületeken, más érdekeket
is gyelembe vesz. Az alkotók védelme nem lehet korlátok nélküli, hiszen így olyan hely-
zetben is akadályozhatnák műveik felhasználását, amikor a társadalom felhasználáshoz fű-
ződő érdeke személyes érdeküknél fontosabb. A jogszabályok erre a közérdekre tekintettel
korlátozzák több esetben az alkotók szellemi tulajdonuk hasznosításához fűződő jogát. Így
a jogosultak általában tűrni kötelesek a magáncélú vagy a társadalom számára általában
hasznos felhasználásokat, hasznosításokat (pl. oktatási, tudományos, kísérleti cél).
A szellemi tulajdon gazdasági jelentőségét leginkább makrogazdasági, azaz országos és
nemzetközi adatokkal lehet a legjobban illusztrálni. Egy 2013-as nemzetközi tanulmány
vizsgálta a szellemitulajdon-intenzív ágazatok hozzájárulását az EU gazdaságához. Az
4
eredmények alapján elmondható, hogy a szektor mintegy 56,5 millió európai polgárt fog-
lalkoztat, akik az EU GDP-jének 38,6%-át termelik meg. A szektor jellemzője továbbá az
átlagosnál mintegy 40%-kal magasabb jövedelem, ami a legmagasabb, 69%-os bérprémiu-
mot a szerzőijog-intenzív ágazatoknál jelent. 5

2 Ptk. 2:55. § E törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról
és az iparjogvédelemről rendelkező törvények nem szabályoznak. A rendelkezés Szjt.-beli párja: 3. § (1) A
szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, valamint az
e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni
jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók. (2)
A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelésére az e törvényben nem szabályozott
kérdésekben a Kjkt. rendelkezései az irányadók.
3 Ezekről részletesebben l. Grad-Gyenge Anikó (szerk.): Kézikönyv a szerzői jog érvényesítéséhez. ProArt,
2013 – www.szerzoijogikezikonyv.hu.
4 Szellemitulajdon-intenzív ágazatok azok az ágazatok, amelyeken belül az egy munkavállalóra jutó szelle-
mitulajdon-jogok meghaladják az átlagot.
5 Intellectual Property Rights Intensive Industries: Contribution to Economic Performance and Employment
in the European Union: Industry-Level Analysis Report. EPO-OHIM, September 2013. p. 7–9.

15