Page 9 - Trafikosok Lapja - 2020. május
P. 9

TRAFIKOS TÖRTÉNELEM



            A DOHÁNY MAGYARORSZÁGON


            A Magyar Királyi Dohányjövedék




            1850-ig hazánkban a dohánytermelés szabad volt, feltételhez vagy engedélyhez nem volt kötve.
            1851. március 1-től vezették be a dohány egyedáruságot a magyar korona országaiban és ezzel
            megszűnt a szabad dohánytermelés. 1867-ben a kiegyezést követően dohányiparunk is
            különvált az osztrákoktól és pénzügyminisztériumi irányítással megalakult a Magyar Királyi
            Dohányjövedék. Innentől csak azok termelhettek dohányt, akik a Polgári Törvénykönyv
            rendelkezései szerint szerződést kötöttek erre.


























                                                       1882.  április  1-től  a  pénzügyminisztérium  helyett  már  a  Dohány-
                                                        jövedéki  Központi  Igazgatóság  látta  el  az  irányítási  feladatokat.
                                                       A dohánytermelés mennyiségi és minőségi növekedését kívánták el-
                                                       érni, amihez számtalan új rendelkezést hoztak. Ezek rövid időn belül
                                                       egyre nagyobb eredményt hoztak. A kereslet folyamatos, rohamos
                                                       növekedése miatt szükségessé vált a termesztés fokozása, valamint
                                                        újabb és újabb dohánygyárak felállítása.


                                                       Ezeket  az  országban  szinte  példa  nélküli  gyorsasággal  és  precizitással
                                                       építették fel. 1915-ben már 22 dohánygyár működött Nagy-Magyarország
                                                       területén ezeken a helyeken: Budapest-Erzsébetváros, Budapest-Lágymá-
                                                       nyos, Budapest-Óbuda, Debrecen, Eger, Fiume, Kassa, Kolozsvár, Munkács,
  "
                                                       Pápa,  Pécs,  Pozsony,  Sátoraljaújhely,  Selmecbánya,  Sepsiszentgyörgy,
                                                       Szeged, Szentgotthárd, Szepesbéla, Szomolnok, Temesvár, Zágráb, Zengg.
                                                       (Ezekből a trianoni béke után csupán 10 maradt meg hazánk területén.)


                                                       A századforduló előtti időkben még nagy, de már folyamatosan csök-
       A cigaretta (korabeli nevén                      kenő kereslete volt a burnótnak (avagy tubáknak) és még rágódohá-
         szivarka) gyári előállítása                   nyok (bagó) is forgalomban voltak. A gyárak ezek mellett legnagyobb
                                                        mennyiségben  szivarokat  és  pipadohányokat  gyártottak.  Az  új  ter-
          1867-ben kezdődött meg                        mékként megjelenő cigaretta (korabeli nevén szivarka) gyári előállítá-

                                 hazánkban             sa 1867-ben kezdődött meg hazánkban, a fiumei gyár termelésének
                                                        beindításával.  Ekkor  jelent  meg  a  Kettős  szivarka,  de  egy  év  múlva


            34 |  Trafikosok lapja    "
   4   5   6   7   8   9   10