Page 23 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/1.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

de az a denitrifikációhoz hasonlóan még egy a rothasztóban a bekerülő szerves anyagnak
medence beiktatását igényli. Ennek célszerűen (primer és szekunder iszapkeverék) csak mintegy
a denitrifikáló előtt kell lenni, mert abban a fosz- a fele alakul metánná és széndioxiddá. Ráadásul
forcsere tápanyaga a nyers szennyvíz acetát a primer iszapnak mintegy a kétharmada, míg
tartalma, amelyre persze mindegyik heterotrof a szekundernek csak az egyharmada. Pedig
mikroorganizmus csoport egyaránt áhítozik, azaz a foszfát döntő mennyisége a szekunder iszap-
nagy sebességgel kivonna a vízből. A tápanya- ban van a korábban már említettek miatt. Ráadá-
gérzékenység miatt így a folyamat elég kényes, sul az iszapban levő fém-hidroxid csapadék is
s célszerű az ilyen rendszereknél is megfelelő megköti a rothasztásnál a sejtekből kiszabaduló
vegyszeres kiegészítést kiépíteni. Igyekezni kell foszfát egy részét. Ezzel szemben a sejtekben
ugyanakkor a biológiai többletfoszfor eltávolítás levő fehérjékből sokkal nagyobb mennyiségben
maximálására, mert esetében csaknem a teljes szabadul fel ammónium, aminek a kinyerése,
foszformennyiség az iszapsejtekben marad, s vagy immobilizálása az adott reakcióval csak
azokból a talajban gyorsan és jól hasznosul. olyan mértékben lehetséges, ahogyan az oldott
foszfát ahhoz rendelkezésre áll. A sejtek savas,
A vegyszerrel történő foszfor eltávolítás vas- vagy lúgos feltárásával a foszfát sokkal nagyobb
, vagy alumínium-foszfátot termel, amelyek mértékben kiszabadítható az iszapból, de ez
az iszapból a talajban felvehetetlen, vagy rend- a lehetőség bonyolultabb, vegyszerigényesebb,
kívül lassan hasznosuló termékek. Napjainkban költségesebb technológiát igényel, s a gyakor-
a Föld foszforkészleteinek csökkenésével egyre latban eddig még nem is vált be.
sürgősebbnek vélik az iszap foszfortartalmának
az újra hasznosítását, mert az fontos tápanyaga
a növénytermesztésnek. Erre a már említett RÉGÓTA ISMERT LEHETŐSÉG ÚJSZERŰ KI-
biológiai többletfoszfor felvétellel nyílik legjobb ÉPÍTÉSE
lehetőség. Ezzel szemben az iszap energetikai
hasznosítása iszapégetéssel csak a maradék Érdekes lehetőség került kidolgozásra az utóbbi
tovább feldolgozásának a kellő technológiai évtizedekben a szennyvíziszap autotermter-
fejlesztése után biztosíthat foszfor visszafor- mofil aerob oxidációjával (ATAD). Ez a megoldás
gatást. Jelenleg Németországban még csak az anaerob rothasztástól eltérően a magas hő-
az iszap égetési maradékának közel a harmada mérsékletű, levegővel történő oxidációt végez
hasznosul építőanyag komponensként. Ennek (Pembrokeetal, 2019). Történhet ez egy vagy
ellenére ezek a megoldások is körkörös anyag- két lépcsőben is. Az utóbbinál az első lépcső
gazdálkodást fontos elemei napjainkban. lehet mezofil is. Az anaerob rothasztáshoz ha-
sonlóan ennél is az iszap szerves anyagának
A foszforeltávolítás hatásfoka valamelyest javít- a fele kerül átalakításra, oxidációra, csökkentve
ható olyan módon is, hogy az anaerob iszaprot- a maradék iszap mennyiségét. A keletkező hő
hasztás után egy kiegészítő lépésként az meleg biztosítja az iszap felfűtését. A gyakorlatban
vizes iszapból az oldott foszfátot struvitként inkább annak a hűtését, termosztálását kell
(MgNH PO x 2 H O) kicsapatják. Ez a megoldás megoldani. Az oxigénbevitel hatásfoka persze
4 4 2
azért nem túlzottan jó foszfor kihozatalú, mert a hőmérséklet növekedésével nagymértékben

23