Page 36 - MaSzeSz hírcsatorna 2022/1.
P. 36
pótoljuk a növénytermesztéssel kivont humuszt, A komposztálás jelenlegi helyzetét és a me-
a makro- és mikroelemeket, akkor a talaj képes zőgazdasági nagy üzemek hozzáállását jól jel-
újra és újra megújulni és biztosítani a rajta élő lemzi az alábbi idézet: ”Sajátos ellentmondás
emberek egészséges életét. ugyanakkor – s ez is napjaink jellemzője –,
hogy komposztálás reneszánszát elsősorban
A komposzt szerves háztartási hulladékból, nem a talajerő-gazdálkodás igénye hívta életre,
kertészeti vagy ipari melléktermékekből, aerob hanem a hulladékok nagymértékű növeke-
termofil körülmények között lebontott, földszerű dése” (Alexa L. – Dér S.: Szakszerű komposz-
érett talajjavító anyag. Minősége, összetétele tálás, 2001 Gödöllő). Sőt olyan képtelen ötlet
változatos. Általában kiegyensúlyozott tápanyag- is felmerült a hazai hulladék-gazdálkodásban,
tartalmú, mikroelemekben gazdag trágya. Milyen hogy a komposztálási technológiát a hulladék
növényi részeket lehet komposztálni? Ezek közé égetés érdekében célszerű felhasználni. Ez azt
tartozik: biológiailag bontható szerves-anyag- jelenti, hogy a biológiailag bontható nedves
tartalmú anyagok (szennyvíziszap; kommunális szerves-anyagot (szennyvíziszap; élelmiszeripari
hulladék; mezőgazdasági ipari stb.) és lazító, hulladék) adalékanyag segítségével félszáraz
vagy hordozóanyag céljából a szerves-anyag- (60 - 65% szárazanyag) komposzttá alakítjuk,
hoz adagolt ligno-cellulóz anyagok (nyesedék, majd elégetjük energianyerés céljából.
venyige, szár, falevél, fűnyesedék stb.). Pen-
tozán-hatásról beszélünk abban az esetben, Jelenleg a nagyüzemi takarmánynövények
ha szármaradványok kerülnek a talajba, vagy termesztésénél a talajerő kimerülése fenyeget.
nem teljesen érett, szalmában gazdag trágyát Ennek megakadályozása miatt a komposzt na-
használnak tápanyag utánpótlására. Ilyen eset- gyobb mértékű felhasználásával kell számolni.
ben a szerves-anyag bomlás közben nitrogént A talaj-degradációs folyamatokkal érintett talajok
von el környezetétől, és ennek következtében „rehabilitációjára” a hulladék anyagokból készült
a vegetációs időben a növények tápanyaghiá- komposztok tűnnek legalkalmasabbnak. A kom-
nyosak lesznek. A kedvező 20:1 szén:nitrogén poszt természetesen nem csak a leromlott
arány kedvezőtlenre fordulhat (50:1) és átmeneti talajok esetében alkalmas a talajerő pótlására,
nitrogénhiány állhat elő. Ha nem oldható meg hanem általános tápanyag és humusz kiegészí-
teljesen érett szerves trágya használata, nitro- tőnek is tekinthető. A komposzt használatával
génműtrágyát adagolnak a szerves trágyához, és járó előnyöket az alábbiakban foglalhatjuk
ezzel forgatják be a talajba. Így a bomlás során össze (internet/3):
a műtrágyából származó nitrogént használják
fel a baktériumok, nem a környezettől vonják • A komposztban lévő humuszanyagokban
el. A szármaradványok talajba történő bedolgo- a tápanyagok olyan formában vannak je-
zása a mezőgazdaságban jól ismert folyamat. len, hogy a növények azokat könnyen fel
A szármaradványoknak a komposzt-készítésbe tudják venni.
való bevonása a pentozán-hatást csökkentheti • Lassan szabadítja fel a főbb növényi tá-
és a talaj komposzt formájában komplex tá- panyagokat, beleértve a foszfátot, káliu-
panyaghoz jut. mot, magnéziumot és a ként, így kisebb
a kimosódás veszélye.
36