Page 53 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/2.
P. 53

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT






            A HÉVÍZI-TÓ VÍZMÉRLEGÉNEK, HŐHÁZTARTÁSÁNAK

            ÉS VÍZ-LEVEGŐ HATÁRFELÜLETI

            CSEREFOLYAMATAINAK EGYÜTTES VIZSGÁLATA



            Reska Zsombor BME (Dulovics Szimpózium Díjazott 2024.)



            1. BEVEZETÉS                                      kulcsszerepet játszik, az abból eredő kibo-
            A Hévízi-tó Európa legnagyobb melegvizes  csájtás számottevő. Ezzel kapcsolatban ko-
            tava 4,4 hektáros kiterjedésével. Tőzegmed- rábban semmilyen vizsgálatot nem végeztek.
            rű forrástó, amelyet a közel 40 méter mély  Jelen kutatás egy első lépés a tó jelenlegi ál-
            forrásbarlangból feltörő, nagy hozamú, majd- lapotának megismeréséhez, az itt leírtak cél-
            nem 40 °C-os melegvíz táplál (Nagy, 2022).  ja tehát nem az, hogy végső eredményeket
            A mélységi forrásbarlangból előtörő meleg- adjunk, például a vízhozamra, hanem hogy
            víz összetett áramlási és hőmérsékleti viszo- feltárjuk az egyes mérési eljárások alkalmaz-
            nyokat teremt, amelynek eredménye, hogy  hatóságát és a tó vízmérlegének és hőház-
            jelenleg ismeretlen légkör-víz határfelületi  tartásának legfontosabb bizonytalanságait.
            cserefolyamatok,  keveredési  viszonyok  és  Kutatási eredményeinket célunk a későbbiek-
            transzportfolyamatok játszódnak le.               ben tovább pontosítani, például a téli hóna-
            A kutatás célja a Hévízi-tó alapvető víz- és  pokban folytatott mérésekkel, szükség esetén
            hőmérleg komponenseinek, valamint ennek  a mérési helyszínek jobb megválasztásával,
            részeként a víz-levegő határfelületén történő  valamint a tó áramlásainak feltérképezésével.
            vízgőz- és szén-dioxid cserefolyamatainak
            feltárása. A hőháztartás jellemzője a hőmér- 2. MÓDSZERTAN
            leg; ennek felírása volt az első feladatunk,  A kutatás során helyszíni méréseket végez-
            amelyből - ha minden más vízhőt befolyá- tünk, melyeknek elméleti hátterét és mérési
            soló tényezőt is pontos adatokkal mérünk -,  módszereit taglalja ez a fejezet.
            meg tudjuk állapítani a tó mélyén beáramló
            vízhozammal érkező hőt, valamint a vízhoza- 2.1 Elméleti áttekintés
            mot is. A kapott adatokból fel tudjuk állítani  2.1.1. A tó hőháztartása
            a vízmérleget, ezáltal a tavat jól leíró, átfogó  A tó hőháztartásának kiszámításakor a hőt,
            képet tudunk alkotni.  A vertikális vízgőzáram  mint energiát vesszük figyelembe. A hőház-
            (vagyis párolgás) vizsgálata esetén fontos sze- tartás alakulásában a sugárzás komponensei,
            repet játszik a vízhőmérséklet, amely nem- a turbulens- és az advektív hőáramok vesz-
            csak a nyári időszakban, hanem télen is ma- nek részt (a talajon át elszivárgó hőt ezen
            gas. A tó hőmérséklete a téli hónapokban is  dolgozatban nem vesszük figyelembe). Ezek
            20 °C felett van, vagyis ebben az időszakban  a behatások alakítják a tóban tárolt hő meny-
            is nagy intenzitással történik párolgás. A szén-  nyiségét. Ezeket a komponenseket összegez-
            dioxid fluxus tekintetében a tőzeges üledék  ve az energiamérlegben, egy fennmaradó





                                                                                                           53
   48   49   50   51   52   53   54   55   56   57   58