Page 54 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/2.

összeget kapunk, vagyis az energiamérleg- 2.1.3. Turbulens hőáramok
nek zárási hibája van. Ennek számos oka van. A légkör alsó rétegében turbulens kis légörvé-
Ezek közül a két legfontosabb, hogy egyrész- nyek mozgatják a meteorológiai állapotválto-
ről az energiamérleg számítások általában zókat. A vizsgált állapotváltozók a szélsebes-
lokális méréseken alapulnak, jóllehet egy ség egy iránykomponense (w – függőleges
területet vagy térfogatot jellemzünk velünk. iránykomponens sebessége), a léghőmérsék-
Másrészről a turbulens fluxusok mérése csak let (T), a vízgőz (q) és a szén-dioxid (CO2).
számos feltétel teljeselsülése esetén tud pon-
tos lenni, ami miatt azok 10-20%-os hibával Turbulens áramláskor egy állapotváltozó
sokszor terheltek. A fennmaradó hőenergiát felbontható átlagértékre és az átlagértéktől
szekunder turbulens áramlatok szállítják, en- számított pillanatnyi eltérésre (x’), vagyis fluk-
nek mérésére azonban még nem áll rendel- tuációra.
kezésre alkalmazható módszer, (Foken, 2008)
így annak érdekében, hogy becsülni tudjuk
a tóba érkező vízhozamot, a fennmaradó
energiát zérusnak tekintjük. Ezek alapján a tó
hőháztartására vonatkozó energiamérleg:

Felszín közeli rétegben, bizonyos feltételek
fennállása esetén az egyes turbulens áramok
ahol Rnet a nettó sugárzás, ΔS a tárolt hő- függőleges gradiense zérus. Ilyen feltételek
mennyiség, HTs a szenzibilis hőáram, LvE például, hogy a függőleges szélsebesség át-
a látens hőáram, Hin a bejövő, Hout a távo- lagértéke zérus, a turbulencia kifejlődött és
zó vízhozam által szállított advektív hőáram, stacionárius, a felszín homogén.
valamint res a fennmaradó hőmennyiség. Ez azt jelenti, hogy a kovarianciák gradiense
Minden tag W/m2 mértékegységgel bír. közel nulla felszín közeli légkörben és füg-
gőleges irányban állandónak tekinthetjük.
2.1.2. Sugárzás komponensek A kovarianciát a függőleges szélsebességre
A sugárzás komponensek a Napból érkező (w), vízszintes szélsebességre (u), vagy az ál-
rövid hullámú sugárzásból és a légkör hosszú talunk ezen dolgozatban figyelembe vett ska-
hullámú sugárzásából áll. Kutatásunk során lárra (hőmérséklet (T), vízgőz (q), szén-dioxid
mértük mind a beérkező, mind a visszaverő- (CO2) az alábbi módon számítható:
dő sugárzásokat,ezek összege adja a nettó
sugárzást:

ahol Rnet a nettó sugárzás, SWin, LWin a tóba
érkező SWout ,LWout a visszavert rövid- és
hosszúhullámú sugárázás.

54