Page 66 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/2.
P. 66

BUDAPESTI CSAPADÉKVÍZ TÁROZÓ ÖNTÖZÉSI
            CÉLÚ HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE A ZÖLD-


            FELÜLETEK ÖNTÖZÉSI VÍZIGÉNYÉNEK TÜKRÉBEN


                                                    1
                                        1
                             1
                                                                         1
            Szentirmai Piroska , Ács Tamás , Decsi Bence , Horváth-Varga Laura  (Dulovics Szimpózium Díjazottak 2024.)
            1 BME, Építőmérnöki Kar, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, Budapest



             1. BEVEZETÉS                                     közvetlen hasznosítását. A tározókban össze-
             Az éghajlatváltozás következtében a csapa- gyűjtött csapadékvíz olyan alternatív vízforrás
             dékok intenzitása a téli, tavaszi, nyári és őszi  lehet, amellyel részben kiváltható lenne a há-
             évszakot tekintve is növekedést mutat az el- lózati vízzel történő öntözés.
             múlt 30 évben. Ezek közül a nyári intenzitás- A tározók optimális méretének meghatá-
             változás a legmagasabb, ami azt jelzi, hogy  rozása kulcskérdés. A környezeti és egyéb
             a csapadék egyre nagyobb hányada hullik in- korlátok (rendelkezésre álló hely, közművek,
             tenzív, rövid ideig tartó záporok formájában  tulajdonviszonyok stb.) adta lehetőségek
             (Hoffmann és Lakatos 2019), ami azt ered- mellett az optimális méret költség-haszon
             ményezi, hogy a növények számára elérhető  elemzéssel határozható meg, ahol öntözési
             vízmennyiség csökken, mivel a ritkábban, de  célra létesítendő tározó esetén a tározó mé-
             intenzívebben hulló csapadékok kisebb része  retének megfelelőségét a tározóból kiöntöz-
             szivárog a talajba és nagyobb hányada folyik  hető vízmennyiség és az öntözési vízigény
             le. Ezt erősíti, hogy a településeken egyre nö- viszonya (aránya) alapján értékelhetjük. Mivel
             vekvő hányadot képviselnek a vízzáró felüle- a tározóban rendelkezésre álló és felhasznál-
             tek, gátolva a csapadék beszivárgását (Sze- ható vízmennyiség a vízgyűjtőről származó
             gedi és társai 2014). Ennek eredményeként  lefolyás és a vízhasználat függvényében fo-
             a talajnedvesség csökken, ami növeli a városi  lyamatosan változik, a különböző (méretezés
             zöldfelületek öntözési vízigényét. Az öntözés  során felvett) térfogatú tározó hatékonyságá-
             általában ivóvízhálózatról vételezett víz fel- nak értékelése csak a tározó vízforgalmának
             használásával történik, miközben a lehulló  dinamikáját lekövető, folyamatalapú elem-
             csapadék a települési csapadékvíz elvezető  zés eredményei alapján lehetséges. Ezért
             rendszereken keresztül hasznosítatlanul folyik  a hazai tervezői gyakorlatban a vízelvezető
             el. Ez környezeti és gazdasági szempontból  hálózatszakaszok méretezésére alkalmazott
             is aggályos, ezért szemléletváltásra van szük- csapadékesemény-alapú módszerek  (pl.
             ség. Tározók létesítésével növelhetjük a terü- racionális módszer vagy mértékadó csapa-
             leten visszatartott csapadékvíz mennyiségét,  dék által meghajtott numerikus lefolyás szi-
             mérsékelve a lefolyások csúcshozamait, to- muláció) mellett szükség van idősor-alapú,
             vábbá elősegíthetjük a csapadékvíz haszno- hosszabb időszakokat folyamatában kezelni
             sulását (talajba szivárgását, elpárolgását) vagy  képes méretezési módszerekre is. Gyakorlati



           66
   61   62   63   64   65   66   67   68   69   70   71