Page 32 - Könyv-Vitel 2020. február
P. 32
letbe vont ingatlan, másfelől a belterületbe jogügyletek keretében, illetve kapcsolt vál-
vont ingatlannal rendelkező társaságban lalkozásától szerezte. A fizetési kötelezett-
fennálló vagyoni betét értékesítőjének, ség tehát nem kerülhető ki azzal, hogy pl.
amennyiben az átruházás ellenérték fejé- a férj tulajdonában álló külterületből belte-
ben realizálódik, vagyis visszterhes [Itv. 18. rületbe minősített ingatlant a feleség „ne-
§ (1a) bekezdés]. vére íratják” azért, hogy azt ne a férj, ha-
nem immár a belterület-tulajdonos feleség
Az illetéktörvény alkalmazásában belterü- értékesítse stb. Ebben az esetben ugyanis
letbe vont ingatlannak az olyan ingatlant az ingatlan átruházását megelőző 10 évbe
kell tekinteni, amelyet a tulajdonosa, va- beleszámít az ajándékozó férj tulajdonosi
gyoni értékű jogának jogosítottja tulajdon- időszaka is. Hangsúlyos ugyanakkor, hogy
jogának, vagyoni értékű jogának – aján- nem keletkezik illetékkötelezettsége annak
dékozás útján szerzett ingatlan esetén az eladónak, aki a belterületbe vont ingat-
a megajándékozó (több, egymást követő lant öröklés útján szerezte meg, hiszen
ajándékozás esetén valamennyi megaján- a haláleset révén történő vagyonszerzés
dékozó), az Itv. 26. § (1) bekezdés g), h), esetén a spekulációs szándék kizárt.
q), t) pontja szerinti ügylet (vagyis az ún.
kedvezményezett ügyletek és a kapcsolt Annak érdekében, hogy az illetékszabályo-
vállalkozások között realizálódó ügyletek) zást ne lehessen kijátszani azáltal, hogy
keretében szerzett ingatlan esetén a jog- a belterületbe vont ingatlant „beviszik egy
előd [több, az Itv. 26. § (1) bekezdés g), h), cégbe, majd később a céget értékesítik”,
q) pontja szerinti ügylet esetén valamennyi az illetékkötelezettség kiterjed a belterület-
jogelőd], vagy a kapcsolt vállalkozás [több, be vont ingatlannal rendelkező társaság-
az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerin- ban fennálló vagyoni betétek értékesítésé-
ti ügylet esetén valamennyi kapcsolt vál- re is. Az illetéktörvény tehát a belterületbe
lalkozás] tulajdonjogának, vagyoni értékű vont ingatlan fogalmának meghatározása
jogának – fennállása ideje alatt, de az in- mellett a belterületbe vont ingatlannal
gatlan átruházását megelőző 10 éven belül rendelkező társaság fogalmát is definiálja
minősítettek belterületté, ide nem értve a következőképpen: belterületbe vont in-
azt az ingatlant, amelyet az átruházó fél ál- gatlannal rendelkező társaságnak az olyan
tali megszerzést követő 6. évben vagy azt gazdálkodó szervezet minősül, amely bel-
követően minősítettek belterületté, vagy területbe vont ingatlan – közvetett vagy
az átruházó öröklés útján szerzett meg közvetlen – tulajdonosa [Itv. 102. § (1a) be-
[Itv. 102. § (1a) bekezdés a) pont]. kezdés b) pont].
A fogalom-meghatározás kapcsán lénye- Önmagában az a körülmény, hogy újabb
ges szempont, hogy – az illeték-elkerülés vagyontárgyakat von az Országgyűlés
kizárása érdekében – a belterületbe vonást a visszterhes vagyonátruházási illeték ha-
illetően nem csak az ingatlan tulajdonosá- tálya alá, még nem jelentené a visszter-
nak, vagyoni értékű joga jogosítottjának hes vagyonátruházási illetékszabályozás
jogosultsági időszakát, hanem az ingat- gyökeres változását. Az a tény azonban,
lan korábbi tulajdonosainak jogosultsági hogy a belterületbe vont ingatlanok, illetve
időszakát is vizsgálni kell, ha az ingatlant a belterületbe vont ingatlannal rendelke-
értékesítő személy a vagyontárgyat aján- ző társaságokban fennálló vagyoni beté-
dékozás révén, vagy ún. kedvezményezett tek átruházása során nem a vevőt, hanem
32