Page 7 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/3.
P. 7

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT














            A komposztálásnál nincs ammónium vissza- mintegy a fele ekkor biogázzá (CH  és CO
                                                                                                   4        2
            forgatás, ezért kell az említett nagy segédtá- keverékévé) alakul. Azonban míg ott a nitrifi-
            panyag igény, miközben energia metánként  kálók lassú szaporodása, s a kellő nitrifikáció
            nem keletkezik (döntően aerob a komposz- miatt van erre döntően szükség, a biogáz elő-
            tálás), az alapanyagok egy részének az oxikus  állításnál az egymást követő, de egy térben
            égetése történik. Az egyetlen haszna itt a se- lejátszódó átalakítások között a hidrolízis és
            gédtápanyagnak (növényi szalma, faanyag)  a metanizáció is nagyon időigényes.
            a szagmentesítés, fokozott szárítást biztosító
            energiaforrás bevitele, a redukált nitrogén  A komposztálás döntő részéhez, tehát
            humuszba építése, komposzttá alakítása s  a szerves anyagok lebomlásához is elegendő
            a komposztnak a jelentős mértékű szárítása. a 20 napos tartózkodási idő, melyből pár nap
                                                             a felmelegedés, a többi pedig az aerob bon-
            Nagyon érdekes, hogy a biológiai átalakítá- tás, melegen tartás (fertőtlenítés) időigénye.
            sok időigénye a három különböző lépcsőnél  Az utóbbi hőmérséklet tartománya 60-65 °C
            közel azonos. Persze csak akkor, ha a szenny- körüli. Ugyanakkor a humifikálódás meg-
            víztisztításnál a szerves anyag immobilizálása  határozó része ezt követően mérsékeltebb
            (részleges oxidációval lebegő formává alakítá- hőmérsékleten és jóval hosszabb idő alatt
            sa) mellett a nitrogén és foszfor kellő mértékű  megy végbe. Itt a szerves anyag elbomlásá-
            eltávolítását is biztosítani akarjuk. Az iszapkor  nak mértékéről nehéz beszélni, mert rendsze-
            igény mintegy 15-20 nap (15 °C körüli szenny- rint cellulóz, faanyag hozzáadását követően
            víz hőmérsékleten). Ekkor a tisztítóba érkező  történik az oxidáció. Irodalmi adatok szerint
            szerves anyagból mintegy 0,6-0,9 kg szára- az iszaprész szerves anyagának a fele kerül itt
            zanyag (sza.)/kg BOI  fajlagos iszaphozammal  is elbontásra (döntően széndioxiddá), míg kis
                                 5
            keletkezik melléktermék (fölösiszap). Ennek  része beépül a cellulóz és lignin segítségével
            az 5-5-6,5 %-a nitrogén, tehát az iszap mint- kialakuló humuszba.
            egy 35-40 % fehérjét tartalmaz. Pontosabban
            ennek ugyan döntő része tényleg fehérje (ci- Gyakorlatilag a szennyvíz eredeti energiatar-
            toplazma fehérje), de kis hányadban az ext- talma az eleveniszapos tisztítással a felére
            racelluláris polimer anyaga (EPS - kapszula) is  csökken. A maradék fél résznek azután ismét
            tartalmaz fehérjét, illetőleg nitrogént. Az ana- a fele nyerhető ki a rothasztás metánterméké-
            erob rothasztásnál is közelítőleg ilyen iszap- ben. A komposztálásnál ezután a rothasztott
            korra van szükség a szerves anyag mintegy  iszap maradék szerves anyagának (energia)
            felének a széndioxiddá és metánná alakítá- ismét fele megy veszendőbe az oxidációval
            sához. Ez azonban megfelelően elővíztelení- (Fazekas és társai, 2014; Kárpáti, 2016). Ponto-
            tett (3-6 % sza. tartalmú) iszappal és 35-37 °C  san kevesebb, mint fele, mert a hővé alakuló
            körüli vízhőmérsékleten kellő sebességű, és  energia végül is a komposzt szárítása révén
            gazdaságos. A fölösiszap szerves anyagának  részben hasznosul. Hogy a fenti folyamatok



                                                                                                            7
   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12