Page 8 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/3.

során a nyers szennyvíz egyes szerves anyag
féleségei hogyan bomlanak tovább, haszno-
sulnak, fontos kérdés, de ehelyütt csak az ana-
erob iszaprothasztás kérdései a kiemeltek.

A lakossági, vagy vegyes települési szennyvi-
zek szennyezőanyagai közül a szerves anya-
gok (közülük a döntő komponenseiknek,
a zsíroknak, fehérjéknek, s különböző szén-
hidrátoknak a szilárd – partikuláris –, valamint
oldott részei is) tovább hasznosítható energiát
hordoznak. Ennek az energiának a lehetsé-
ges maximális kinyerése már napjainknak is,
de a jövőnek feltétlenül fontos feladata lesz.
Lényeg a teljes folyamat gazdaságossága,
ami részben beruházási, részben üzemelte-
tési költség, utóbbiban az elengedhetetlenül
szükséges energiaráfordítással. Nem szabad
természetesen figyelmen kívül hagyni a tisz-
tításnál keletkező iszapok további feldolgozá-
sának, hasznosításának, vagy akár csak tartós
tárolásának a költségigényét sem, ami napja-
inkban már közel azonos a szennyvíz meg-
tisztításának, szennyezői kivonásának a költ-
ségével. A rothadó képes növényi termékek,
maradványok szennyvíziszapoktól független
biometanizálása ma már egyébként kiterjedt
gyakorlat. Ez a mezőgazdasági melléktermé-
kekre, hulladékokra épülő biogáz gyártás.

A lakossági szennyvíziszapok együtt rothasz-
tásának a segédtápanyagai azonban szű-
kebb körből kerülnek csak ki. Ilyenek lehet-
nek a lakossági fogyasztás körében keletkező
élelmiszer maradékok, a közcsatorna előtt
kiépített zsírfogók szippantott uszadéka, vagy
iszapja, valamint különböző lakossági vagy

8