Page 10 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/3.
P. 10

Foley és társai (2010) átlagos lakossági szenny-
                                                             víz, anaerob/anoxikus/aerob kiépítéssel (elő-
                                                             denitrifikálással, négyszeres belső recirkuláci-
                                                             óval és 0,7-szeres iszap recirkulációval, 3,5 g/l
                                                             iszapkoncentrációval és 15 napos iszapkorral
                                                             történő tisztítását vizsgálták. Az előülepített
                                                             és szekunder iszap is elősűrítésre került, me-
                                                             lyet mezofil iszaprothasztás követett 22 napos
                                                             HRT-vel. Vizsgálataiknál a teljes energiaigény
                                                             49 %-a a levegőztetésre, 29 %-a az iszap és
                                                             iszapos víz recirkulációjára, 9 %-a a víztelení-
                                                             tésre került felhasználásra. A metánból előál-
                                                             lítható villamos energia a teljes igény 21 %-át
                                                             biztosította. Foley és társai (2010) mechanisz-
                                                             tikus modellje mellett a messze összetettebb
                                                             Biowin Modellel történő szimuláció is igen
                                                             hasonló értékeket adott. A rothasztás iszap-
                                                             maradékából csak igen kis hányadot jelentő
                                                             (7 %) energia visszanyerésre adódik felméré-
                                                             sük szerint ilyen megoldásnál lehetőség.


                                                             A primer és szekunder iszapok anaerob rot-
                                                             hasztásnál keletkező biogáz a tisztítás teljes
                                                             energiaigényének hazánkban a negyedét-fe-
                                                             lét tudja biztosítani. Ebben az is benne van,
                                                             hogy a gázmotorokkal villamos energiaként
                                                             a biogáz energiájának csak a 35-45 % a nyer-
                                                             hető ki. A többi döntően hőenergiaként ke-
                                                             rül valamiképpen újrafelhasználásra, vagy jut
                                                             veszendőbe. Lakossági szennyvíztisztítóknál
                                                             a technológia megoldásokkal, energiater-
                                                             melésre történő maximálással ugyanakkor
                                                             a teljes szennyvíztisztítás lehet akár energia-
                                                             termelő folyamat is (Logan, 2004). Hazánk-
                                                             ban két budapesti szennyvíztisztító gyakorla-
                                                             ta is jó példa erre. A lakossági szennyvízből
                                                             történő energianyerést napjainkban fokozott



           10
   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15