Page 14 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/3.
P. 14
a nagy TOC/VS arány is. Egyébként a fehérje- A primer iszap összetételére vonatkozó szá-
tartalom más esetekben is egyértelműen ilyen mítást tovább vezetve, a zsírtartalmára is
részarány, tehát 40 % körül van. Ebből adódik hasonló értéket kapunk. A lakossági szenny-
az általánosan elfogadott 9 körüli C/N arány. vizekben ugyanis a KOI 20-40 %-a körüli
Ha az iszapkor egy tisztítóban nagy, a szekun- a zsírok mennyisége. Ebből annak 50-80 %-a
der iszap hozama, s annak a nitrogén tartalma a primer iszapba kerül. A lakos egyenérték-
is kisebb lesz, de a szekunder iszap C/N ará- kel számolva a szennyvízben levő zsír KOI
nya nem változik jelentősen. Azt csak külső, egyenértéke 22-44 g KOI/fő.d. Ez a zsír tö-
nagyobb C/N arányú tápanyag, zsír és szén- megfajlagos KOI-jével visszaszámolva 6-12 g
hidrát bevitelével lehet növelni. Mivel a fehér- zsír/fő.d értéknek felel meg. Az előülepítésnél
jék N tartalma a tömegük 1/6,25-öd része (16 azonban csak a zsírtartalom 50-80 %-a kerül
%), a TOC pedig mintegy tömegük 60-65 %-a, az iszapba, tehát 4-8 g zsír/fő.d. Ez azt is je-
a C/N arányuk 4 körüli érték. Fehérjék bevi- lenti, hogy a primer iszap korábban számolt
tele tehát egyértelműen csökkenti a szenny- 20 g/fő.d szerves anyagából a zsírtartalom
víziszap C/N arányát. A rothasztást azért vélik annak 20-40 %-a. Ezeket figyelembe véve
6 fölötti C/N arányú iszapkeverékkel végezni, ugyanakkor a szerves rész szénhidrát tartalma
mert ennél nagyobb értékeknél keletkezik csak 20-50 % között mozoghat. Analitikai mérések
a rothasztóban megfelelő arányban széndioxid egyébként ezt az összetételt könnyen elle-
és ammónium, amely azután az iszapfázis am- nőrizhetnék. Természetesen a primer iszap
mónium koncentrációját és annak az alkalini- inert tartalma, s így aránya a szerves részéhez
tását meghatározóan befolyásolja. is igen jelentősen változhat, hiszen a foszfor
előkicsapatására használatos vegyszerek szi-
A szennyvíziszapok keletkezését vizsgálva lárd maradékai azt inert rész mennyiségét je-
a szerves rész 40 %-a körüli fehérjetartalom lentősen megnövelhetik.
egyébként elméletileg is könnyen számolha-
tó. A lakosegyenértéknek megfelelő átlagosan A szekunder iszapba kerülő fehérje meny-
60 g/fő.d lebegőanyagból a 60 %-a, 36 g/fő.d nyiséget, vagy részarányt nehéz számítással
kerül a primer iszapba ennek mintegy 45 %-a ellenőrizni, hiszen éppen a keletkező iszap
inert (16 g/fő.d), tehát 20 g/fő.d lesz abban fehérje hányadát kellene ahhoz mérések-
a szerves anyag. Ebbe kerül bele a 10-13 g ből ismerni. Ilyen adatok vannak, de nagyon
TKN/fő.d átlagosan 10 %-a, ami 6,25-ös szor- szórnak. Talán elfogadható ehhez Sedlak
zóval fehérjévé átszámolva 6-8 g fehérje/fő.d. (1992) nomogramja. 20 napos iszapkornál
Mivel ez a 20 g primer iszapba kerülő szerves 8, 40 naposnál már csak 7 % lesz a szekun-
anyag 30-40 %-a, közel van a garchingi iszap- der iszap szerves anyagában a nitrogéntar-
keverék fehérje tartalmához (Koch et al, 2016). talom. Ez 50-43,7 % fehérjetartalomnak felel
14
