Page 19 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/3.
P. 19

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT














            A LAKOSSÁGI SZENNYVÍZISZAPOK KOMPONENSEINEK LEBOMLÁSA A ROTHASZTÁS SORÁN


            A lakossági szennyvíziszapokba kerülő anya-      ezek koncentrációja kellően stabil, s kisebb
            gokat a a mezőgazdasági hasznosítás olda-        mértékű változása is csak az egyes tisztítók
            láról vizsgálva mindig a növényi tápanyag-       között várható a tisztítóba településenként el-
            tartalom (N és P) behatárolása az elsődleges     térő részarányban érkező ipari terhelés követ-
            szempont. Így kihelyezésük korlátja sem azok     keztében. Gondot jelent persze a meghatáro-
            fő komponenseinek (fehérje, zsír, szénhidrát)    zásuknál a fehérje, zsír és szénhidrát tartalom
            megoszlása, hanem a növények N-tápanyag          sokfélesége, s mennyiségük bonyolultabb
            ellátása és egyidejű védelme a nehézfémek        mérési lehetősége is. A zsír általában hexános
            túladagolásától (Kárpáti,  2017).  Mellettük     extrakcióval határozható meg, aminek az ol-
            az iszapba kerülő, nehezen, vagy alig lebomló,   dószere az egészségre káros hatású. Mérése
            káros szénhidrogének, háztartási vegyszerek,     egyébként a minták beszárítását kivéve, elég
            növényvédő-szerek, gyógyszerek kimutatása,       biztonságos. A fehérjék összességét folyadék-
            mennyiségi korlátozása preferált napjainkban     ból, vagy híg emulzióból lehet mérni a öN
            a lakosság tápanyag minőségének a biztosítá-     mérésével, vagy drágább berendezéssel C, H,
            sa érdekében. Más kérdés, hogy a tápanyaga-      N tartalom meghatározásával. Az utóbbit sem
            ink összetételére, ilyen vonatkozású szennye-    igen mérik a vízművek laboratóriumai a mű-
            zettségére ugyanakkor nem fordítunk kellő        szer és mérés költsége miatt, pedig erre már
            figyelmet, hasonlóan a környezet, természet      van megfelelő lehetőség (Nguyen et al., 2015).
            védelmének a nagyobb természeti ciklusokon
            keresztül jelentkező károsításaihoz (oxigénter-  A rothasztás folyamatos üzembiztonságát
            melő képesség csökkenése a pálmaolaj foko-       a rothasztásnál keletkező közti termékek
            zott termelésével).                              egyenletes keletkezési, majd továbbalakulási
                                                             sebessége biztosítja. Ehhez elengedhetetlen
            Ha a szennyvíziszapjainkat elsődlegesen bio-     az átalakításokat végző mikroorganizmusok
            metanizációs alapanyagnak tekintjük, a legfon-   közel állandó környezete: a tápanyag össze-
            tosabb kérdés azok főbb lebontható szerves       tétel, homogenitás, hőmérséklet), egyenletes
            anyagainak, komponenseinek a behatárolása        munkájuk, s az ezekhez szükséges műszaki ki-
            kellene, legyen. A mai gyakorlatban erre talán   alakítás, kiépítés, továbbá a folyamatos üzem-
            azért nem fordítanak különösebben figyel-        vitel ellenőrzés, s szükség szerinti szabályozás
            met, mert a lakossági szennyvíziszapokban        (Oláh et al., 2010).













                                                                                                           19
   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23   24