Page 15 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/3.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

meg. Ennek alapján a primer és szekunder AZ ANAEROB SZENNYVÍZISZAP ROTHASZ-
iszapok súlyozottan számított nitrogéntar- TÁS KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE ÉVTIZEDE-
talmára ugyancsak 40 % adódik. Az is érzé- INKBEN
kelhető a korábbi számításból, hogy a sze-
kunder iszapban kevesebb zsír lesz, mint Az iszapok rothasztása azonban a kezdetekkor
a primerben. Eleve kevesebb kerül a nyers- nem az energiatartalmuk, hanem egyszerűen
vízből abba, s ott némi lebontás is csökkenti a mennyiségük, s további fertőzésveszélyük,
a mennyiségét. A primer iszap szerves anya- szaghatásuk miatt alakult ki. Az iszaprothasz-
gának a 20-40 %-át kitevő zsírmennyiség vi- tásnak napjainkban ezeken túl több más oka
szont egyértelműen oda kerül. Ez azonban is van. Elsődleges persze talán ma is az iszap
a rothasztás során nem okoz gondot, még mennyiségének csökkentése. A rothasztás biz-
ha elég jelentősen növelték is a zsírfogók tosít némi fertőtlenítést is, illetőleg jelentősen
iszapjával annak a zsírtartalmát (Mata Alva- csökkenti a maradéknak a rothadó képességét,
rez et al., 2014). s a rothadással együtt jelentkező szaghatását.
Fontos alapszabály, hogy a rothasztásnál me-
A lakosegyenértékből (LE) számolva tehát tánná és széndioxiddá alakuló szerves anyagok
3
a kétféle iszap hozamát, megállapítható, minden kg KOI-jéből 0,33 Nm metán kelet-
hogy azok szerves anyag tartalma (szá- kezik (Kárpáti, 2016). Mivel a biogáz metán tar-
razanyag illó része – VS) fajlagosan közel talma megfelelő rothasztásnál annak mintegy
azonos. Energiatartalmuk is közel hasonló, a 2/3-a, a fajlagos biogázhozam a metánho-
a belőlük anaerob rothasztással biogázzá zam másfélszerese. Ez a fajlagos mennyiség
alakítható hányaduk ugyanakkor nagyon azonban csak az elbomló szerves anyagokból,
különböző. A primer iszapénak közelítőleg tehát a KOI csökkenésből lesz. Az iszap zsír,
a duplája, mint a már biológiailag stabilizált fehérje és szénhidrátjainak elbomlása, biogá-
(mintegy az előülepített szennyvíz fele szer- zának a metán tartalma viszont eltérő.
ves anyagában eloxidált) szekunder iszapé-
nak. A nyers szennyvíz zsírtartalma primer A szekunder iszap KOI-jének csak mintegy
iszapba kerülő mintegy 50-80 %-a s a hozzá a 25 %-a, míg a primer iszapénak kicsit több,
tapadó egyéb lebegő-ülepedő fehérjék, cel- mint 60 %-a alakul metánná 25 napos rot-
lulóz és keményítő részek mintegy 2/3 ré- hasztási idő (HRT) mellett. A primer és sze-
szükben biogázzá alakíthatók mezofil rot- kunder iszapokat természetesen megfelelő
hasztásnál. Ezeknek a szerves anyagoknak elővíztelenítés után összekeverve adják fel
a fajlagos energiatartalma is nagyobb, mint a rothasztókba (átlagosan fele-fele az arányuk
a szekunder iszap szerves anyagáé (Grady a szárazanyagban, valamint a szerves anyag-
et al., 1999). ban), amely esetben 20-25 napos mezofil

15