Page 16 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/3.
P. 16

rothasztásnál (HRT) szerves anyaguknak kö-
            zel 45 %-a alakul biogázzá. A térfogati szer-
            ves anyag terhelés az iszaprothasztásnál le-
                             3
            het 1,6 kg VS/m .d alatti (kis terhelésű) és azt
                                                   3
            meghaladó, de általában 7 kg VS/m .d alatti
            (nagy terhelésű). Ezekhez 40 illetőleg 20 na-
            pos HRT tartozik (Grady et al., 1999).


            A fajlagos szerves anyag (KOI vagy VS) ter-
            helés, tartózkodási-idő és a betáplált iszap- Természetesen az anaerob iszaprothasz-
            koncentráció között szoros az összefüggés.  tás fejlesztése nem állt meg a múlt század
            Minél nagyobb a betáplált iszap koncentráci- hatvanas éveinek szintjén, amikor még bel-
            ója, annál nagyobb terhelést lehet biztosíta- ső keverést sem igen alkalmaztak az egyéb-
            ni a rendszerben egy adott tartózkodási-idő  ként is kis számban kiépített rothasztókban.
            mellett (L.Y.R.S. diagram - Oláh és Princz,  Időközben tisztázódott, hogy a rothadás fo-
            1989; Öllős et al, 1994, Öllős et al, 2010).  lyamatainak a részleges szétválasztása (sor-
            Ennek megfelelően, ha 3 % szerves anyag  ba kötött egységekben történő rothasztás,
            tartalmú szennyvíziszapot rothasztanak 15-        kigázosítás) kedvező lehet a térfogati telje-
            20 napos tartózkodási idővel, a rothasztó  sítményre, illetőleg a kirothadás mértékére
            fajlagos szerves anyag terhelése 1,5-2 kg  is. Ezzel egyidejűleg a rothasztás hőmér-
                  3
            VS/m .d között lesz, s várhatóan a gázhozam  séklete emelésének a még kedvezőbb ha-
            0,65-0,67 m3/kg betáplált szerves anyag kö- tása is bebizonyosodott, bár a termofil rot-
            rül alakulhat. Ha a gázhozamból visszaszá- hasztásnak  vannak  kedvezőtlen  hatásai  is.
            molunk annak a metán tartalmára úgy 65 %  A legnagyobb gondja talán a jobb kirotha-
            metán tartalommal, a fenti értékek 2/3 részét  dás miatt fokozottan keletkező illó sav és
                                      3
            kaphatjuk, tehát 0,42 m  metán/kg betáplált  ammónium hatása, no meg a megfelelő ter-
            szerves anyag fajlagost. Mivel egy kg betáp- mosztálás fokozott berendezés és energiaigé-
            lált szerves anyag KOI-ben közelítőleg 1,5 kg  nye. Óriási előnye ugyanakkor a rothasztott
            KOI/kg szerves anyag, a teljes elbomlásánál  iszap megfelelő fertőtlenítése, s kedvezőtlen
                                                       3
                                3
            ennyiszer 0,33 m , azaz közel 0,50 m /kg  szerves szennyezőinek a nagyobb mértékű le-
            szerves anyagnak megfelelő mennyiségű  bontása. Mindezek ellenére az így rothasztott
            metán kellene, hogy keletkezzen. A gyakor- lakossági szennyvíziszapok a tovább feldolgo-
            latban az elbomlás nem igen lesz 65 % fölött.  zás és elhelyezés/hasznosítás tekintetében











           16
   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20   21