Page 24 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/3.

Sajnos, nincs ismeret arról sem, hogy a primer melynek során hosszabb szénláncú zsírsa-
és szekunder iszapok keverékben levő, fehér- vak, végül propionsav, vajsav is termelődhet.
jéknek minősített komponensekből melyek Ez utóbbiak felhalmozódása vezethet a me-
bomlanak el a rothasztás során, s melyek ma- tanizálók már említett lemérgeződéséhez,
radnak eredeti, vagy módosított, de továbbra befékezéséhez.
is szilárd, N-tartalmú vegyületként az iszap-
maradékban. Nem ismeretes tehát, hogy Az ecetsav termelése a szénhidrátokból nem
a fehérjék erősen felületaktív komponensei, okoz ilyen problémát, csak esetleges pH csök-
valamint a feltehetően kevésbé felületaktív nit- kenést a túlterhelésekor. A termelődő savakat
rogén tartalmú poliszacharidok milyen mér- egyébként a metanizáció felemészti. Gondot
tékben bomlanak az anaerob rothasztásnál. okozhat viszont a gáz túlzott széndioxid tar-
Feltételezhetjük azonban, hogy a rothasztók- talmának a hatása, elnyelődése a vízfázisban.
ba bevitt nitrogén tartalmú szerves vegyüle- Savanyító hatását szerencsére a keletkező
teknek mintegy fele bomlik le, s kerül a nitro- ammónium pufferolja. Ha azonban túlzott
génje ammóniumként a vízfázisba. Az átlagos ammónium-termelésnél a rendszer pH-ja
lebomlás az iszap szerves anyagára viszont éppen a túlzott ammónium termelés miatt
inkább csak 45 %. Ekkor pedig a primer és emelkedik meg, az kedvezőtlen ammónia fel-
szekunder iszap keverékének a 30 % kiindulási szabadulást, s azzal ammónia-toxicitás okoz-
inert tartalmával számolva a rothasztott iszap- hat, melyet már korábban már említettem.
ban az inert és a szerves anyag részaránya
30:38,5 lesz. Ez azt jelenti, hogy a rothasz- Mindezeknek a rendszerdinamikai problémák-
tott iszap izzítási vesztesége 56,2 % körüli kell, nak az oka az anaerob folyamatokban részt
legyen. Ez általában inkább 60 % körül van, vevő mikroorganizmusok eltérő szaporodási
de a kis eltéréstől esetlegesen eltekinthetünk. sebessége, s ezzel eltérő tápanyag átalakítá-
Nyilván 45 %-nál is kevesebb a szerves anyag si sebessége okozza. Mucsy adatai alapján
elbomló hányada, ami jól egyezik a gyakor- (1993) a savtermelő baktériumok generáci-
latban mért gázhozamokkal is. ós ideje 1-1,5 nap, az acetogéneké 3,5 nap,
míg a metanogéneké 5-15 nap tartomány-
Nagyon fontos megjegyezni, hogy bár a zsí- ba esik. A zsírbontóknál még ennél is hosz-
rok jól bonthatók az anaerob rothasztókban, szabb idő kell a megfelelő szaporodáshoz,
először a hidrolizálók azokat zsírsavakká ala- lebontáshoz (akár 80 nap is). A fermentáló
kítják majd azokból a savtermelők a metán- (savtermelő) baktériumok rövidebb generá-
termelők számára hozzáférhető szubsztrátot ciós idejének megfelelően a hidrolízishez, és
termelnek. Ez a szerves anyagok több lép- erjesztéshez csak 1/5–1/10-ét igénylik annak
csőben ecetsavvá történő alakítását jelenti, az időnek, amennyi a lassúbb szaporodású

24