Page 142 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe
P. 142
BEVEZETÉS AZ IPARJOGVÉDELEMBE
5.4 A védjegyoltalom keletkezése,
tartalma, időtartama
A védjegyoltalom a lajstromozással keletkezik; az oltalom hatálya visszahat a be-
jelentés napjára, azaz az oltalom megadása esetén a védjegyoltalmi igény érvényesít-
hető a bejelentés napjától induló időszakra is.
A védjegyoltalom következtében a védjegyet meghatározott árukkal vagy szolgáltatá-
sokkal kapcsolatban kizárólag az a természetes vagy jogi személy használhat-
ja a kereskedelmi forgalomban, akinek a javára a lajstromozás történt.
A védjegyoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a védjegy használatára az áru-
jegyzékben (lásd az 5.6. pontot) szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban,
illetve arra, hogy erre másnak (védjegylicencia-szerződés keretében) engedélyt adjon.
A kizárólagos használati jog alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki enge-
délye nélkül – gazdasági tevékenység körében – használ a védjeggyel azonos vagy az
összetéveszthetőségig hasonló megjelölést olyan árukkal, illetőleg szolgáltatásokkal
kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel.
A törvény szabályozza azt is, hogy mi minősül a gyakorlatban használatnak.
Használatnak minősül a védjegyoltalom alatt álló megje-
lölés elhelyezése az árun vagy a csomagolásán, továbbá
a megjelölést hordozó árunak a forgalomba hozatala,
eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal
céljából történő raktáron tartása. Tilos szolgáltatás nyúj-
tása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt, továbbá a
megjelölést hordozó áruknak az országba történő be-
hozatala, onnan való kivitele, végül pedig a megjelölés
használata az üzleti levelezésben vagy reklámozásban –
hacsak a védjegy jogosultja engedélyt nem ad a védjegy
fentiek szerinti használatára.
A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart. Az oltalom további tíz-
tíz éves időtartamra korlátlan alkalommal megújítható.
142
