Page 167 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe
P. 167

1    2  3  4  5   6   7  8                       A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA





               6.2  A földrajzi árujelző által biztosított
                        oltalom tárgya, az oltalom feltételei






               6.2.1   A földrajzi árujelző fogalma, fajtái




               A földrajzi árujelzők egy jól körülhatárolható földrajzi régióból származó termékek
               megjelölésére, a termékek földrajzi eredetének azonosítására szolgálnak. A termékek
               a származási helyüknek, illetve egyéb tényezőknek köszönhetően különleges jellem-
               zőkkel és egyéb ismertetőjegyekkel bírnak.


               Földrajzi  árujelzőként  oltalomban  részesülhet  a  kereskedelmi  forgalomban  a  termék
               földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés.


               A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az
               e  helyről  származó  –  a  meghatározott  földrajzi  területen  termelt,  feldolgozott  vagy
               előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősé-
               ge, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak
               tulajdonítható.

               Az eredetmegjelölések esetében a termékek hírnevének kialakulásában az adott
               földrajzi környezeten kívül az arra jellemző természeti és emberi tényezők
               (lokális know-how: művelésmód, technológia) is fontos szerepet játszanak. Ennek
               megfelelően az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve,
               amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgo-
               zott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges
               minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi
               környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye. Eredet-
               megjelölés pl. a tokaji, az egri, a mádi vagy a badacsonyi bor.




                           Jó példa az eredetmegjelölésre a „békési” szilvapálinka
                           is: alapanyaga a Békésen és Békés környékén termett
                           szilva; előállítására minimum 50 százaléknyi vörös szilva
                           és egyéb – Besztercei, Stanley, Ageni – szilvák használ-
                           hatók. Jellegzetes ízét az alapanyagok mellett a kisüsti
                           pálinkafőzésnek és a fahordós érlelésnek köszönheti.


                                                                                    167
   162   163   164   165   166   167   168   169   170   171   172