Page 168 - SZTNH - Bevezetés az iparjogvédelembe

BEVEZETÉS AZ IPARJOGVÉDELEMBE

Az eredetmegjelölés esetében tehát közvetlen és elválaszthatatlan kapcsolat-
nak kell lennie a termék minősége, tulajdonságai és a földrajzi környezet és az
emberi tényezők között (például „alföldi kamillavirágzat” vagy „szegedi fűszerpapri-
ka-őrlemény”). A földrajzi jelzés esetében a termék köszönheti hírnevét, tulajdonsá-
gait a földrajzi környezetnek, függetlenül az emberi tényezőktől (például „vasi vadkörte
pálinka”, „magyar szürkemarha hús”, vagy „szőregi rózsatő”).

A földrajzi árujelzők esetében jelentősége van az ún. termékleírásnak is: ez az a do-
kumentum, amely tartalmazza a termék lényeges tulajdonságaira és előállítási módjá-
ra vonatkozó kritériumokat, amelyeknek a földrajzi árujelzőt viselő termékeknek meg
kell felelniük.

Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők termékleírásai és
az egyes termékek földrajzi elhelyezkedését szemléltető
térképek megtekinthetők az Agrárminisztérium dedikált
oldalán: https://gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok

Akasztói szikiponty (átmeneti
Szőregi rózsatő OEM Magyar szürkemarha hús OFJ nemzeti oltalom alatt álló) OEM

6.2.2 Kizáró okok

Nem részesíthető oltalomban a földrajzi árujelző, ha a kereskedelemben az adott
termék szokásos elnevezésévé vált, függetlenül attól, hogy a termék a földrajzi
árujelző által megjelölt helyről származik. A földrajzi árujelző lajstromozását követően
nem válhat a terméknek a kereskedelmi forgalomban szokásos elnevezésévé.

168